A gimnáziumot a Gandhi Alapítvány hozta létre 1994-ben. Európa és Magyarország első kimondottan romáknak szánt intézménye lett, ahol érettségit szerezhettek a fiatalok. Az intézmény a mai napig egyedülálló hazánkban. Sokan sokat köszönhetnek a roma fiatalok felzárkóztatásában élen járó és egyedülálló intézménynek.
Rendőrnő és szociális munkás is kikerült a padsorokból
A pécsi gimnázium a napokban tartott jubileumi ünnepsége rendhagyó osztályfőnöki órával kezdődött. Itt régi diákok „feleltek” arról, hogyan alakult az életük. Itt volt többek között Szilvia, a rendőrnő, Julianna, a PhD hallgató, Eszter, a szociális munkás és László, a vállalkozó. Egyikük, Judit hosszan beszélt arról, hogy miként alakult az élete, és mit is köszönhet a Gandhinak.
Fotók: MTI/Kálmándy Ferenc
Aprócska Tolna megyei faluból Strasbourgba
“Iregszemcsén lakom, egy kis faluban Siófoktól fél órára – meséli Ignácz Judit – Így az is nagy változás volt, hogy egy Pécs méretű városba jöhettem, de most már lassan 12 éve itt tanulok”.
Judit 2002-ben kezdte meg tanulmányait a Gandhiban. Hatosztályos évfolyamba jelentkezett, de az ő osztálya volt az első a plusz egyév tanulást biztosító Arany János Kollégiumi Programban, így a hatból hét év lett. – 2009-ben érettségiztem, ugyanabban az évben felvettek a PTE-BTK francia szakára, második szaknak a romológiát választottam – folytatta Judit. – 2010 szeptemberében a Gandhiba már tanárként tértem vissza, az egyik cigány nyelvet, a lovárit oktatni.
2 év tanítás után 2012-ben Franciaországba utazott kilenc hónapra egy önkéntes program segítségével. Animátori feladatai mellett lehetősége nyílt számos szemináriumon részt venni, így sikerült eljutnia Firenzébe, Barcelonába, Strasbourgba, Párizsba, Nizzába, Monacóba és Cannes-ba is. Jelenleg a francia BA diplomája megszerzése óta francia és romológia tanár szakon tanul Pécsen.
“A Gandhi sokban segített céljaim elérésében – vallja Judit. – Az Arany János programnak köszönhetően sikerült beás és lovári felsőfokú nyelvvizsgát tennem, ami a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen. A jogosítványt is gandhis éveim alatt szereztem meg, egy pályázatnak köszönhetően a költségek 80 százalékát visszakaptam. A gandhis éveim alatt forrt ki teljesen az identitásom, amit az itteni közösségnek is nagyban köszönhetek.”
Ahol presztízs a cigány nyelv használata
Nagy előnynek tartja Ignácz Judit a cigány nyelvek és kultúra, a cigány zene és tánc oktatását. Mint mondta, így vált számára egyfajta presztízzsé beszélni a cigány nyelvet és őrizni a hagyományokat. – A kollégiumi és gimnáziumi programoknak és hétköznapoknak olyan közösségerősítő szerepe volt, ami érzésem szerint nagyon kevés intézményben található meg – tette hozzá a fiatal lány. – Kicsit olyan érzés, mintha egy nagy család lennénk, mert szinte együtt nőttünk fel 12 évestől egészen 19 éves korunkig. Ha nem sikerült volna a Gandhiban tanulnom, most minden más lenne. A volt általános iskolás osztálytársaim közül többen már gyereket nevelnek és – jó esetben – dolgoznak is. Sokan maradtak Iregszemcsén, de én Pécsről már csak nagyobb városba költöznék, és biztosan nem szeretnék otthon dolgozni.
Judit nem titkolta: a Gandhi anyagilag is nagy segítséget nyújtott, hiszen könyvtári könyvekből tanultak és megfelelő átlag mellett helyi buszbérletet, illetve pénzt is kaptak a hazaútra, ráadásként a kollégiumi költségek is igen alacsonyak voltak. Amit viszont Ignácz Judit és sok társa megfizethetetlennek tart, az a pedagógusok és diáktársak által nyújtott segítség és támogatás.
