A testület szerint nem volt jogsértő a TV2 Tények című, április 4-ei esti hírműsora, amelyben nem számoltak be a Jobbik választási rendezvényéről. Egy magánszemély kérte a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. A testülethez forduló beadványozó azt sérelmezte, hogy az említett műsorban a parlamenti pártok rendezvényeiről készült anyagokat mutattak be, de kihagyták a Jobbikot. Utalt arra is, hogy az NVB már egyszer megállapította a jogsértést a TV2-nél, amely mégsem változtatott a műsor szerkezetén, ami a rosszhiszeműségét és a szándékosságát bizonyíthatja.
Az NVB tagjai közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi, a TV2-t elmarasztaló határozatukat egy közel két hetes műsorfolyam vizsgálatára alapozták, míg a mostani beadvány ezzel szemben egyetlen hírműsorszámról szól. Fábián Adrián (Országgyűlés által választott) bizottsági tag azt is megjegyezte, a beadványozó nem csatolt bizonyítékot arra nézve, hogy a Jobbiknak volt-e egyáltalán választási rendezvénye az adott napon, amiről a műsorban beszámolhattak volna. Az NVB pénteken a kiszabható maximális, 5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a TV2-t a Jobbik kampányeseményeinek elhallgatása miatt, a testület akkori határozatát az országos médiaszolgáltató a március 24 és április 3-a közötti időszakra vonatkozóan hozta meg.
Az NVB két, az MTI és az MTVA tevékenységét érintő kifogással is foglalkozott. Az egyiket Kerék-Bárczy Szabolcs és Juhász Péter nyújtotta be, ezt azonban a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert Juhász Péter egy jelölőszervezet képviseletében nyújtotta be a kifogást, ám a jelölőszerv adatait, a bírósági nyilvántartásba vételi számot és a jelölőszervezet székhelyét nem tüntette fel a beadványban. Patyi András, az NVB elnöke emlékeztetett rá: népszavazási ügyben már volt példa erre.
Az NVB egy magánszemély kifogását is tárgyalta az MTI és MTVA ügyében: a beadványozó azt kifogásolta, hogy az MTI többször “kihagyta” a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető vagyongyarapodásáról szóló sajtótájékoztató tudósítását, és különös tekintettel arra, hogy Simon Gábor ügyét milyen részletesen tudósította, aránytalanság van a két ügy kezelésében. Ez a beadványozó szerint sérti a választási eljárásnak a választási eljárás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét, valamint a médiatörvényt, és a sajtószabadság és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szabályait.
Patyi András jelezte: a választási eljárási törvény szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Simon Gábor már nem tagja jelölőszervezetnek, ellene közvádas büntetőügy miatt eljárás van folyamatban és kényszerintézkedés hatálya alatt áll, ezért választási eljárásban nem foglalkozhatnak az ügyével. Arról is beszélt, Rogán Antal ügye országgyűlési jogviszonyához kapcsolódik, ezért azt sem vizsgálhatják. Felhívta a figyelmet arra, a média kiegyensúlyozottságát általában nem a választási bizottság jogosult elbírálni, hanem a közalapítvány kuratóriuma és a médiatanács. A bizottság végül 15:6 arányban érdemi vizsgálat nélkül elutasította ezt a kifogást is.
Az NVB másodfokon eljárva megváltoztatta a mosonmagyaróvári választási bizottság (oevb) határozatát: az oevb ugyanis helyt adott annak a kifogásnak, amelyben azt sérelmezték, hogy Mosonmagyaróvár közterületein, a járdákon az egyik képviselőjelölt nevét tartalmazó felfestések jelentek meg. Az oevb a mosonmagyaróvári képviselő-testület rendeletére hivatkozva megállapította a jogsértést. Az NVB azonban ezt a határozatot megváltoztatta, mert az oevb a választási plakátok elhelyezésének olyan tilalmára hivatkozott a helyi rendelet alapján, ami nem vezethető le a választási eljárási törvényből.
A testület érdemi vizsgálat nélkül elutasította az egyik Komárom-Esztergom megyei jelölt fellebbezését. Az esztergomi választási bizottság ugyanis megállapította, hogy a függetlenként induló jelölt jogosulatlanul használta szórólapján egy élelmiszer-ipari társaság logóját. A képviselőjelölt azonban fellebbezett a döntés ellen, ám azt az NVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a jelölt magánszemélyként fellebbezett, ám nem adta meg az ilyenkor kötelező személyi számot és lakcímet.
Az NVB foglalkozott a zuglói lakcímlétesítések ügyével is, és megváltoztatta az elsőfokon eljáró egyéni választókerületi választási bizottság határozatát. Az NVB szerint a lakcímlétesítések kiugró száma miatt benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a helyi bizottságnak. Patyi András felhívta a figyelmet arra: önmagában a lakcímek létesítése és megszüntetése nem bűncselekmény, a kifogásban bizonyítékokat is fel kellett volna tüntetni, amelyek igazolják, hogy a bejelentkezések célja a választási csalás volt.
