Az Országgyűlés tavaly december 2-án fogadta el a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) módosítását, ez lehetővé teszi, hogy az érintettek regisztrációs kérelmét akkor is elfogadja az NVI, ha annak adatai nem mindenben egyeznek meg a nyilvántartásban rögzítettekével.
Talán soha nem is éltek Magyarországon
A törvény decemberi módosítása szerint nem lehet a határon túliak névjegyzékbe vételi kérelmének elutasításának oka ékezethiba, írásmódbeli eltérés, földrajzi név idegen nyelvű megjelölése, a saját vagy anyja nevében több utónév egyikének elhagyása, vagy adat más nyelven történő megadása, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.
A jogszabály indoklása szerint azért módosította az Országgyűlés a Ve. ezen pontját (a Magyar Állandó Értekezleten elhangzott egységes vélemény alapján), hogy “a külhoni választópolgárok regisztrációs kérelmében és a szavazásról szóló nyilatkozatában megnyilvánuló akarata a legmesszebbmenőkig érvényesülhessen úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a választópolgár egyértelmű azonosíthatóságát”.
A módosítás magyarázata, hogy azok a magyar állampolgárok, akik talán soha nem is éltek Magyarországon, nehezebben vagy alig beszélik a magyar nyelvet, másképpen szocializálódtak, nehezebben alkalmazzák a magyar írásjeleket.
Miért fontos a doktori cím?
Ugyanakkor azon választópolgárok esetében, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és online kérik például a külképviseleti névjegyzékbe vételüket, vagy adataik kiadásának megtiltását, a választási iroda szigorúan jár el: a kérelmeknek csak abban az esetben ad helyt, ha a kérelemben szereplő adatok betűre pontosan megegyeznek a polgárok nevét és lakcímét tartalmazó nyilvántartás adataival.
A baloldali Összefogás pártjai kedden jelentették be, kezdeményezik, hogy akkor is vegyék névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező, de nem a lakhelyükön – esetleg nem is Magyarországon – szavazó állampolgárokat, ha a kérelmükben nem tüntetik fel doktori címüket, vagy a születési helyüknél, lakcímüknél nem jelölik meg a kerületet.
Karácsony Gergely (Együtt-PM) a sajtótájékoztatón azt mondta, az elmúlt napokban több jelzést is kaptak, hogy a választási szervek “nevetséges indokokra hivatkozva” utasítják el azoknak a kérelmeit, akik nem a lakhelyükön szeretnének szavazni. Volt, hogy a kérelmezők a lakcímük feltüntetésekor nem jelölték meg, melyik kerületben laknak, vesszőhibát ejtettek, de olyan eset is akadt, ahol a jelentkező nem tüntette fel az egyébként nem használt doktori címét.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanakkor a határon túli magyarok esetében ennél jóval megengedőbb a szabályozás: ilyen hibák esetén is helyt adnak a kérelmüknek. Molnár Csaba (DK) úgy fogalmazott: azoknak, akikről a fideszesek azt gondolják, hogy rájuk fognak szavazni, könnyű szabályokat alkotnak, akikről pedig azt, hogy ellenük, megpróbálják a dolgukat megnehezíteni.
122 ezer külhoni regisztrált
Eddig körülbelül 142 ezer határon túli magyar regisztrált a választásra, az NVI 122 ezret már nyilvántartásba is vett. Eddig 5030 külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelem érkezett az NVI-hez, ebből 530-at utasítottak el.
A kérelmeket (nemzetiségi regisztráció, adatletiltás, átjelentkezés, külképviseleti névjegyzékbe vétel) a beérkezésük napján el kell bírálni. A helyi választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elutasításáról határozatot hoz és megküldi a kérelmezőnek. Amennyiben a kérelmező a kérelemben megadja e-mail címét vagy telefaxszámát, a döntést a megadott e-mail címre vagy telefaxszámra és a kérelmező bejelentett értesítési címére, ennek hiányában lakcímére is meg kell küldeni. A döntést legkésőbb a meghozatalát követő napon, magyarországi címre tértivevényes küldeményként kell postázni. Akinek a kérelmét elutasította a helyi választási iroda, újra kitöltheti a nyomtatványt.
A nemzetiségi választópolgárok regisztrációjára március 21-ig, a határon túliak központi névjegyzékbe vételére március 22-ig, külképviseleti névjegyzékbe vételre március 29-ig, átjelentkezésre április 4-ig van lehetőség.