1. Vona Gábor
Gyöngyösön született Zázrivecz Gábor néven 1978. augusztus 20-án, vérszerinti apai nagyapja nevét egyetemistaként vette fel. Nős, egy fia van.
Az ELTE bölcsészkarán, történelem szakon diplomázott, három évig pszichológiát is hallgatott. Az egyetem elvégzése után alkalmazottként ingatlanokat adott bérbe, aztán egy sporttelepen lett mindenes, utóbb egy biztonságtechnikai, majd egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozott értékesítőként.
Az egyetem alatt HÖOK-os, elnöke a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi alapszervezetének. 2002-ben Orbán Viktor meghívására tagja a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, ahonnan 2003-ban kilép.
1999-ben részt vesz a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) megalapításában. 2001-ben belép a Fideszbe, ahonnan akkor távozik, amikor a Jobbik párttá alakult. 2003 őszén a Jobbik egyik alelnökévé, a 2006. novemberi tisztújításon elnökké választják.
2007 nyarán alapító tagja és első elnöke a Magyar Gárda Egyesületnek.
A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választáson a 3. legnagyobb erő lett, a 2010-es országgyűlési választásokon a listás szavazatok 16,67 százalékát szerzi meg, Vona a Heves megyei listáról jut be, s lesz a párt első frakcióvezetője.
Egy igen régi interjú vele itt.
Fotó: Neményi Márton
2. Balczó Zoltán
1948. március 24-én született Nyíregyházán.
Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó testvére. Felesége ügyvéd, egy fiuk és egy lányuk van.
1971-ben szerez diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1971-től 1975-ig az Erőmű- és Hálózattervező Vállalatnál tervező mérnök, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanít, jelenleg főiskolai docens.
1992-ben lett a Magyar Demokrata Fórum tagja, majd a pártszakadás követően a Csurka-féle Magyar Igazság és Élet Pártjába lép be. A MIÉP országos elnökségének 1994 októberétől tagja, 1994 és 1998 között bent ül a Fővárosi Közgyűlésben. 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő, a MIÉP frakcióvezető-helyettese.
Miután a MIÉP 2002-ben kiesik a Parlamentből, Balczó az őszi önkormányzatin még kvalifikálja magát a Fővárosi Közgyűlésbe, majd lemond párttisztségéről, s tagsági viszonyát is megszünteti. 2003 októberében csatlakozik az akkor megalakuló Jobbikhoz, melynek azóta is alelnöke. A Jobbik euroszkeptikus politikájának megjelenítője, ezzel együtt 2009-ben bejut az Európai Parlamentbe, ám egy év múlva lemond mandátumáról (utódja Kovács Béla).
2010 májusa óta az Országgyűlés egyik alelnöke.
Fotó: Kummer János
3. Volner János
Budapesten született 1969. szeptember 28-án.
Estin, a XIII. kerületi Dolgozók Gimnáziumában érettségizik 1988-ban, közben a Skála Csarnokban dolgozik eladóként.
1989-től rendőr, a tiszthelyettes-képző után a BRFK-nál körzeti megbízott, valamint közelharc-kiképző. Többször kitüntetik, egy alkalommal jelölik az év rendőrének. 1994-ben leszerel, úgymond „innovatív vállalkozásokat alapít”, kutatásfejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel foglalkozik. A Wikipédián azt írja, „sikert arattak egyedi tervezésű bútorcsaládjai… jelenleg egy energiatakarékos szennyvízkezelési eljárás szabadalmaztatásán dolgozik”.
2007-ben az elsők között jelentkezik a Magyar Gárda Mozgalomba. Szakasz-, majd századparancsnok, később országos szóvivő. 2009 óta a Jobbik tagja, a párt Rendvédelmi Kabinetjének elnöke, többször kiállt a csendőrség létrehozása mellett.
2010-ben a Jobbik rendvédelmi miniszterjelöltje, valamint dabasi egyéni jelöltje. Az országos listán a 14., de végül a párt Pest megyei listájáról kerül az Országgyűlésbe, s lesz frakcióvezető-helyettes. Aktív képviselő, gyakran szólal fel a Házban.
Szegedi Csanád 2012-es távozása óta ő a Jobbik alelnöke.
Fotó: Neményi Márton
4. Dúró Dóra
Szentesen született 1987. március ötödikén.
2008 óta házas, férje Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Gyermekeik: Novák Hunóra Kincső (2011) és Novák Bottyán János (2013).
Nagykorúságáig falun lakott. A dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban érettségizett 2005-ben, majd az ELTE-n szerzett politológus diplomát.
2006-ban alapító tagja a Jobbik kőbányai szervezetének, utóbb Újbudára költözik, ahol a helyi alapszervezet alelnökének választják. 2007-től sajtóreferens a Jobbik központi kampánystábjában, tagja a párt Oktatási és Kulturális Kabinetjének, majd országos szóvivővé lép elő. A 2009-es EP-választást követően Balczó Zoltán európai parlamenti képviselő magyarországi ügyeit intézi.
2010-ben a Jobbik országos listáján szerez parlamenti mandátumot, s lesz a ciklus legfiatalabb képviselőjeként az Országgyűlés egyik korjegyzője.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
5. Sneider Tamás
1972. június tizenegyedikén született Egerben. Elvált, három gyermeke van; az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási bizottságának elnöke.
1991-ben érettségizett az egri Mezőgazdasági Szakközépiskolában, s szerzett kertész (szőlő- és gyümölcstermesztő) képesítést.
1992-ben alapító tagja a Nemzeti Ifjak Egyesületének, 2000-ben belép a MIÉP-be, 2002-ben listájáról önkormányzati képviselő lesz Egerben, valamint elnyeri a MIÉP Heves megyei alelnöki posztját. A 2006-os országgyűlési választásokon MIÉP-Jobbik közös jelöltként indul Füzesabonyban, s a harmadik helyen végez; az őszi önkormányzatin ismét kvalifikálja magát a testületbe, méghozzá az Összefogás egy JOBB Egerért egyesület listájáról. 2007-ben lép be a Jobbikba, s lesz az egri szervezet elnöke, két év múlva megyei elnök és országos alelnök. 2010-ben pártja országos listájáról szerez parlamenti mandátumot.
Többször is kontaktált az igazságszolgáltatással. Roy néven állítólag egyik vezetője volt a kilencvenes évek eleji skinhead mozgalomnak; ezt ő maga tagadja, és azt állítja, tizenhat éves korában egy rendőrségi meghallgatáson rövid haja, kockás inge és piros hózentrógere miatt került kartotékjára a bőrfejű minősítés. Az viszont tény, hogy egy 1992-es vádirat szerint társaival leütött egy Farkas Béla nevű roma férfit, majd amikor az a földre került, kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütötték, megrugdosták. Sneider újságíróknak azt mondta, ő egyetlen pofont adott a „cigány maffiózónak”, akinek ettől felrepedt a szája. Sneider végül felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 2006 őszén részt vett a Magyar Televízió székházának ostromában is, és nemzeti zászlót lobogtatva csapott össze a rendőrökkel.
Fotó: MTI / Kovács Attila
A lista további élszereplői: 6. Z. Kárpát Dániel, 7. Gyöngyösi Márton,8. Gyüre Csaba, 9. Farkas Gergely, 10. Hegedűs Lórántné, 11. Novák Előd, 12. Mirkóczki Ádám, 13. Szilágyi György, 14. Dr. Apáti István, 15. Szávay István, 16. Staudt Gábor, 17. Magyar Zoltán, 18. Bana Tibor, 19. Egyed Zsolt, 20. Ander Balázs.
