A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásával.A Mazsihisz azt kéri azonban, hogy az általuk javasolt embereket is vegyék be a Sorsok Háza projektbe. A szövetség által meghívott történész, Karsai László azt is mondta, hogy Schmidt Mária a holokausztot relativizálja, ezért tőle azt elvárni, „hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat.”
A Mazsihisz elnöke, Heisler András nem tartotta ízlésesnek, hogy távollétében bírálták Schmidt Máriát, aki a Hír TV-ben maga sem minősítette Karsai szavait. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt nevezte megdöbbentőnek, hogy a Mazsihisz sajtótájékoztatóján ilyen stílusú és színvonalú felszólalás elhangozhatott. Szerinte azonban ez sem furcsa, a kampány megkezdődött és úgy látszik, a Mazsihisz ennek részévé akar válni, önálló tényezőként. „Egy vallásos képviselet, amelynek talán háromezer tagja van, korlátozott legitimitással” – tette hozzá. Schmidt Mária emlékeztetett rá, hogy a Terror Háza Múzeum kialakítása előtt hasonló rágalmakat és becsmérlő megjegyzéseket kapott.
Karsai László
Fotó: MTI / Beliczay László
A Hír TV megkereste Karsai Lászlót, aki mint történésztől nem, de mint nőtől kész bocsánatot kérni Schmidt Máriától. A történész azt mondta, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját továbbra is az egyik legkártékonyabb lénynek és történelemhamisítónak tartja. Szerinte nem Schmidt erkölcseiről beszélt, csak arról, hogy megbízása legalább annyira nonszensz, mint ha egy nyilvánosház madame-ja adna apácáknak életvezetési, erkölcsi tanácsokat. Karsai azt mondta: semmiképpen nem állt szándékában lek*rvázni a főigazgatót.
Karsai László kedden élesen bírálta Szakály Sándort is, aki – szerinte – nem ismeri kellő mélységben a vonatkozó dokumentumokat, amelyek azt támasztják alá, hogy “ez nem idegenrendészeti akció volt, hanem etnikai tisztogatás”. Szerinte Szakály Sándor “nem tudta” azt sem, hogy a németek akadályozták meg, hogy a magyarok újabb zsidó emberek ezreit hurcolják Kamenyec-Podolszkba. Azt sem tudta, hogy a magyarok sokakat “visszalöktek a határon túlra”, a németek által megszállt Ukrajnába – fűzte hozzá.
Véleménye szerint Szakály Sándor pontatlanul fogalmazott, mert Magyarországon nem zsidókérdés, hanem antiszemita-kérdés volt, s amikor az intézetvezető zsidókérdésről beszélt, az 1941-es antiszemita szóhasználattal élt. A történész úgy látja, “a magyar társadalom imádja a múltnak ezt a megszépítését”, ami a holokauszt relativizálását illeti. Szerinte a Fidesz együttműködik a Jobbikkal, emiatt a kormány kettős beszédének véget kell vetni.
