A kormányon lévőknek két eszközük van: az eredmények bemutatása, az ellenfél hibáinak sulykolása. Ez kommunikációs szinten az eddigi stílus folytatását igényli, ami „semmiképpen sem jelent magas hőfokú, botrányokkal terhelt, és váratlan elemeket igénylő kampánystílust. Az ellenfél lejáratása csak annyiban szükséges, hogy a meglévő szavazói bázis eltökéltségét fenntartsa, és elérje, hogy minél többen menjenek el szavazni a sajátjaik közül”. Az elemzők szerint a kormányzati munka eredményeinek és leginkább a rezsicsökkentésnek a mantrázása főleg a bizonytalanoknak szóló üzenet. Azzal sok embert lehet minimum otthon tartani, így indirekt módon a változatlanságra szavaztatni.
Elég néhány üzenet
A Fidesz-KDNP akkor tudja alacsony hőfokon tartani a kampányt, ha minimalizálja a kormányzati hibákat, a szükségtelen konfliktusokat, amelyek jelentős médiafigyelmet kaphatnak (pl. Magyar Krónika kiadása, Marx-szobor ügye, Veritas nyilatkozat) és aktivizálhatja a kormányellenes bizonytalanokat aktivizálhatják. A kormánypártoknak még a kelleténél konkrétabb választási program se kell, azt helyettesítheti néhány üzenet (pl. egykulcsos személyi jövedelemadó). „A köztársasági elnök is csaknem elment a végső határig a választások bejelentésével, hogy minél rövidebb legyen a kampány. Minél kevesebb hibalehetőség adódhasson, nyugodt mederben tudják tartani a politikai diskurzust”.
A demokratikus ellenzéki összefogásnak létszükség, hogy minél többen elmenjenek szavazni. A bizonytalanokban rejlő tartalékokat leginkább az ötpárti közös lista tudja kiaknázni. Ehhez az kell, hogy minél erősebb figyelmet kapjon a választás, a kampánynak pedig csak a heroikus küzdelem állhat a középpontjában, ezért állítják be a jó és a gonosz küzdelmeként április 6-át. Minden kormányzati hibára rá akarják irányítani a figyelmet, és minél több botrányt, vagy annak látszó eseményt akarnak megmutatni a szavazóknak. Ugyanakkor ehhez a médialehetőségek nagyon korlátozottak, a közszolgálati média nyilvánvalóan nem lesz támogató abban, hogy az ellenzéki üzenetek széles rétegekhez tudjanak eljutni.
Nem elég gonoszt kiáltani
A Policy Agenda elemzése szerint önmagában a gonosz elleni küzdelem kevés lesz a kellő számú szavazó megszerzéséhez. A mostani kutatások nem támasztják alá azt, hogy a „Le kell váltani Orbán rendszerét” jelmondattal önmagában választásokat lehet nyerni. Ehhez nyilvánvalóan olyan üzenetek is kellenek, amelyek pozitív módon elérik a választókat. Az elkövetkező időszak fő kérdése, hogy az ellenzéki összefogás képes-e ilyet kitermelni a maga heterogén világából. Az is döntő fontosságú, hogy hányszor tudják hibára kényszeríteni a kormánypártokat, valamint ezeket a hibákat elég hatékonyan képesek lesznek-e bemutatni a választóknak.
Csapdahelyzetben a Jobbik
A Jobbik érezhetően elérte politikai szavazatszerző-képessége határát. Ezért próbál új arculati, politikai elemeket bevonni. Az első látásra egymást kioltó stílus (radikális és barátságos, szerethető) nem ért el újabb szimpatizánsokat. Kérdés, a párt vezetése mi mellett dönt. Ha úgy érzi, képes szavazatokat összeszedni a bizonytalanok és a kormány táborából, akkor erősíteni kell az utóbbi idők karakterét. Ugyanakkor érdekelt egy agresszívebb kampányban, amely a Fidesz-KDNP bázisából is hoz el szavazókat, hiszen a 2010-es kiugró eredményét is erőszakos kampányának köszönhette. Az elemzők szerint a Jobbik van a legnehezebb helyzetben, mert a mostanra kialakult konszolidáltabb stílustól vissza kellene térnie egy radikálisabb hangnemhez, de korábbi hívó üzenetei az elmúlt négy évben elhasználódtak, az új tartalomnak pedig még nincsenek jelei.
Április 6-ai választás előtti időszak hőfokát nagyobb részt a Fidesz határozhatja meg, az erőforrások (infrastruktúra, média, választási rendszer átalakítása) döntő többsége a kezében összpontosul. A Fidesznek tehát egy rövid, de hideg kampány a nyerő. Az ellenzéknek ezzel szemben, egy forró kampány áll az érdekében, de az erőforrások elosztásából adódóan ez nehezebben lesz megvalósítható
Fontos volt a nyuszi nyugalma
Áder János korábban a hagyomány tisztelete mellett – az utóbbi három választás is április első felében volt – azért döntött április 6-a mellett, mert úgy látta: a választók nem szeretik a hosszú kampányt, és az ország is akkor jár jól, ha mielőbb megalakul az új Országgyűlés. „Magyarország pillanatai drágák”, ezért az államfő fontosnak nevezte, hogy az új kormány gyorsan dönthessen az EU új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezermilliárd forintnyi fejlesztési forrásról. „Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is”. Ezért a választások időpontjának meghatározásakor a köztársasági elnök azt is elő kívánta segíteni, hogy – túljutva a zajos kampányidőszakon “– a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk”.
