A hetilap olvasatában az 1991-ben szélsőségesnek, a demokratikus viszonyokat veszélyeztetőnek kikiáltott, Zétényi Zsolt és Takács Péter által beterjesztett törvény most minden idők legszelídebb igazságtételi jogszabályának látszik. Csak főbenjáró bűnöknél (emberéletet követelőeknél, hazaárulásnál) nyitotta volna meg újra a büntethetőséget és korlátlanul enyhíteni engedte volna a kiszabott büntetést. A Heti Válasz szerint 2013-ban nehéz megérteni, de a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság éppen azért semmisítette meg ezt a rendszerváltó törvényt, mert komolyan vette a rendszerváltoztatást.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Bekavart a fehérterror
A volt államfő a lapnak azt mondta: az Alkotmánybíróság elsősorban a jogállamiságban és a békés átmenetben látta a rendszerváltoztatás lényegét, és kérlelhetetlen szigorral semmiféle kivételt nem engedett az alaptörvény alól, az elévülés felélesztését sem. Az alkotmánybírók a Kádár-rendszerrel szembeni döntő különbségnek tartották, hogy minden politikai cél kizárólag az alkotmány keretei között valósítható meg. Úgy vélték, ha rendkívüli körülmények miatt egyszer kinyitják az alkotmányt, akkor állandóan lesznek rendkívüli körülmények. A megoldást az Alkotmánybíróság a nemzetközi jog szerint soha el nem évülő bűncselekmények üldözhetőségében találta meg. A testület helyzetét nehezítette, hogy egyszerre kellett volna egy elévülést megnyitni, egyet bezárni ugyanannak a parlamentnek a kérésére. 1945 után ugyanis ugyanezen jogi érvelés alapján végezték ki a fehérterror Horthy alatt nem üldözött bűnöseit, s az Országgyűlés ennek a népbírósági törvénynek a megsemmisítését kérte a testülettől.
Nem engedett kettős mércét
Az Alkotmánybíróság nem alkalmazhatott olyan kettős mércét, hogy ha a kommunisták csinálják, alkotmányellenes, ha ellenük kell alkalmazni, akkor alkotmányos az elévülés szabályainak utólagos megváltoztatása – érvelt a hetilapnak Sólyom László. Szerinte az igazságtételt nem lehet csak büntetőjogi felelősségre vonásra korlátozni, ide tartozik az áldozatok kártalanítása is. Az Alkotmánybíróság Európában elsőként mondta ki kötelező érvénnyel, hogy nem lehet különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között. Sólyom László szerint része lenne az igazságtételnek a titkosszolgálati iratok nyilvánossága is. A volt államfő azt mondta: a Biszku Béla elleni vádemelés elmaradását nem lehet a szocialista kormányokra, sem a „tisztogatás híján a szervezetben maradt kommunista ügyészekre” fogni, hiszen a Fidesz 1998 és 2002 között kormányon volt, 2000 és 2006 között is Polt Péter volt a legfőbb ügyész.
