A kiegyezést követő romantikus időszak kedvezett Székesfehérváron is a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet 1873. október 27-i megalakulásának. Bár ekkor még kevésbé működött a nagy neveket felsorakoztató egylet múzeumként, de innen datálják a mai múzeum alapítását. Az egylet szülőatyja Henszlmann Imre volt, aki ez időtájt tárta fel a királyi bazilika maradványait. Az ásatások akkor országszerte nagy érdeklődésre tettek szert.
A Szent István Király Múzeum 140. évfordulója alkalmából rendezett előadáson a város történészei, régészei, muzeológusai jelentek meg, megtöltve a múzeum dísztermét. Az ünnepi rendezvény vezérszónokaként meghívott Vargha Tamás honvédelmi államtitkár nem tudott megjelenni, pedig ő a múzeumi egyesület elnöke. Leveléből Demeter Zsófia múzeumigazgató olvasott fel pár sort, majd összefoglalójában megemlékezett a múzeum közel másfél évszázadáról.
Az igazgatónő kiemelte Marosi Arnold munkásságát a múzeummal kapcsolatosan, aki ciszterci tanárként érkezett 1909 őszén Székesfehérvárra, és gyakorlatilag néhány nap alatt meggyőzött mindenkit a fehérvári múzeum kiemelt létjogosultságáról. A leletmentések nagymestereként számon tartott Marosi Arnold munkásságához tartozik a pákozdi bronzkori földvár, az első táci ásatások, a csákvári késő római temető, a nagy csákberényi és az előszállási avar kori temetőkben végzett kutatás is, illetve ő kezdeményezte a székesfehérvári bazilika új ásatását az 1936-38-as években. Ő alapozta meg a múzeum néprajzi, várostörténeti, antropológiai és természettudományi gyűjteményét – emelte ki előadásában Demeter Zsófia. Az igazgatónő még Fitz Jenő páratlan értéket felmutató munkásságáról is szólt, akinek özvegye is jelen volt a megemlékezésen. Fitz Jenő négy évtizedes igazgatói működése alatt alakult ki a mai megyei múzeumi szervezet: tudományos osztályok, könyvtár, kiállítóhelyek, műhelyek, s vált az István Király Múzeum a hazai muzeológia egyik meghatározó helyszínévé, s nemzetközileg is ismertté.
A megemlékezésen a városvezetése legmagasabb szinteken képviseltette magát, hiszen Cser-Palkovics András polgármester mellett Brájer Éva és Róth Péter alpolgármesterek is jelen voltak. Ugyanakkor a megszentelt egykori ciszterci rendház falai között úgy vélték, csak a múzeum szakembereit illeti a szó. Így lehetett az, hogy Demeter Zsófia igazgatónő ünnepi bevezetője után Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár tartott – a tőle megszokott ízes nyelvezettel – előadást Szent István király a néphagyományban címmel. Lukács László beszámolóját ezzel kezdte: „szinte egy idősek vagyunk, én és a múzeum. Én negyven éve jöttem ide, a múzeum meg most 140 éves.”
