Az Európai Bizottság a versenyhivatalt érintő jogszabály tavalyi módosítása, a menekültkérelmek elbírálásában illetékes tagállam megállapítását elősegíteni hivatott úgynevezett dublini szabályozás alkalmazása és a külföldről lízingelt autók regisztrációs adójának szabályozása miatt lépett fel Magyarország jogsértése ellen.
Az Európai Bizottság honlapja szerint ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja jogsértési eljárás megindítását, hivatalos figyelmeztető levelet (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamnak, amelyben felkéri, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegye meg észrevételeit.
Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt (második és egyben utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy véleménye szerint miért áll fenn a közösségi jog megsértése, és felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget kötelezettségeinek.
Ha valamely tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a bizottság az Európai Bírósághoz utalhatja az ügyet. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.
A Szerződés 260. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének eleget nem tévő tagállammal szemben fellépjen. Amennyiben egy tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, úgy a Bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie.
