Az erről szóló törvényjavaslatot néhány hete nyújtotta be az Országgyűlésnek Pintér Sándor. A belügyminiszter irománya szerint a szervezett bűnözésben, terrorizmusban érintettek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatók, ami rendkívül hasznos operatív információ lehet, „ezért egyre nagyobb globális szinten is az érdeklődés az utasadatok rendészeti célú felhasználására”. A nyilvántartásból – célhoz kötötten – adatszolgáltatást kérhet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is.
Retteghet maffiózó, terrorista…
A parlamenti vitában a belügyi államtitkár azt emelte ki, hogy hatékonyabbá válhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc a nemzeti utasadat-információs rendszerrel. Kontrát Károly a törvényjavaslat expozéjában azt mondta, a cél, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen. A rendszer lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi fuvarozók átadják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely ezeket elemzi, kezeli és megőrzi. Az egység gyanú esetén azonnal értesíti a terrorcselekmény megakadályozására, vagy a bűncselekmény felderítésére hatáskörrel bíró szervet. A rendszer létrehozását az unió mintegy ötmillió euróval támogatja.
… és a harmadik országból érkező, és a…
A fideszes Farkas Zoltán kitért arra, hogy a törvényjavaslat 14 jogszabály módosítását tartalmazza. Szerinte a rendszer a légi közlekedési ágazatban sem minden utasadatot kezelne, főleg a harmadik országból érkezők és oda utazók adatait gyűjtené. A javaslat szerint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ dolga lenne az adatok kezelése, értékelése, elemzése. Az automatizált kockázatelemzést követi a gyanús információk manuális elemzése, és ezután szűrik ki az utasokat. Az adatokat harminc nap után személytelenné teszik, és visszaállításukra csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén keríthetnek sort. A Fidesz természetesen támogatja a javaslatot.
Fotó: Kummer János
Rövidítené az adattárolás idejét az MSZP
Juhász Ferenc (MSZP) arról beszélt, hogy az MSZP támogatni akarja a törvénycsomagot, mert az egy olyan rendszerről szól, ami erősíti a magyar állampolgárok védelmét. Ugyanakkor az utas-adatvédelmi projekttel problémák adódhatnak. Rendkívül fontos az adatbázis törvényi védelme, nehogy a bűncselekménnyel összefüggésbe nem hozható polgárokról gyűjtött adatok elérjék azt a kritikus tömeget, amelyik már veszélyezteti a személyes szabadságot. Az MSZP úgy véli: egyszer úgyis szükség lesz egy ilyen rendszerre, ezért előnyös lehet, ha az uniós tagok közül az elsők között, EU-s forrásokból lehet létrehozni azt. Gond, hogy az adatkezelőknek lehetőségük lesz arra, hogy az információkat „annak határán kezelhessék, amit már állampolgárok és politikai pártok nehezen viselnek el”. Ezért kell törvény arra, hogy csak olyan célokra lehessen használni az adatokat, amelyekre a rendszert létrehoznák. Az MSZP módosító javaslatai többek között arra irányulnak majd, hogy ne öt évig, hanem rövidebb ideig tárolják az adatokat – közölte.
Jobbik: más a szervezett bűnözés és a terrorizmus
Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a törvényjavaslatot a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni védekezéssel indokolják, pedig „illett volna” elválasztani a két kategóriát, azok ugyanis nem feltétlenül egymás szinonimái Meg kell találni azt a mértéket, ahol az adatvédelem és a közösség érdeke kiegyenlítődik, ugyanis ezen a kérdésen hajlamosak túllendülni egyes országok – értékelte. Szerinte nem egyértelmű, hogy a kockázatelemzést és adatgyűjtést végző központ hogy dolgozik majd. Az ellenzéki képviselő azt is kérdésesnek nevezte, hogy ha a terrorizmus elleni küzdelem a cél, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miért kérhet le adatokat a rendszerből. Annak a garanciáira is kíváncsi volt, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az az elképzelés, amelyik harminc nap után anonimmá teszi az adatokat.
LMP: pontosítani kell a célhoz kötöttséget
Mile Lajos (LMP) arról beszélt, hogy a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem olyan cél, amit „épeszű ember” csak támogatni tud. A képviselő ellentmondásosnak nevezte, hogy habár az adatgyűjtés sokszor indokolt, de lehetőség van arra, hogy az információkkal visszaéljenek vagy jogosulatlanul kezeljék azokat. Ezért fontosnak tartotta, hogy a személyiségi jogokat és a személyes adatok védelmét gyakorlatban is működő szabályozókkal garantálják. Egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét – emelte ki. Hozzátette, pontosítani kell, hogy milyen fenyegetettség esetén indokolt az ilyen fajta adatok összegzése, mert a célhoz kötöttség nem lehet túl általános.
