Bár nevében ott találjuk az “Új” szót, az ország egyik legcsodálatosabb templomát éppen a XIX és a XX. század fordulóján, 1900-ban kezdték el építeni. A mai építőmestereket is elképesztő gyorsasággal, három év alatt emelték a hatalmas templomot, amelyet Baumhorn Lipót mérnök álmodott meg végleges formájában. Méreteit kifejezhetjük számokkal is, de egyelőre talán annyit: a szegedi új Zsinagóga hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.
48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,6 méter magas
És hogy miért “új” az árvíz után szecessziós, vagyis a palotás városba illeszkedő stílusú épület? Mert mellette, a Hajnóczy utcában ma is áll a “régi” zsinagóga, amit még 1840 és 1843 között építtetett a szegedi hitközségét 1791-ben létrehozó helybéli zsidóság. Ám ez a XX. század érkezésére kicsinynek bizonyult, ugyanis a szegedi zsidóság lélekszáma egyre gyarapodott, ezért döntöttek az Új zsinagóga megépítése mellett. És most már jöjjenek a számok: a 48 méter hosszú, 35 méter széles épület 48,6 méter magas.
Sajnos régen elmúlt már az idő, amikor ezt a fenséges építményt teljes egészében megcsodálhatnák az ide érkezők. A kertjében lévő fák hatalmasra nőttek, a növényzet miatt szinte képtelenség – különösen lombokat hizlaló nyáridőben – átlátni, milyen remek munkát végeztek a mesterek, amikor a mór és bizánci építészeti elemeket is beépítettek a különleges épültbe. De ez csak az egyik gond. Amikor felvillan a fák között a fürkésző tekintet előtt egy-egy részlet, azt látjuk, a pótolhatatlan értéket képviselő zsinagóga számos pontján felújításra szorulna.
24 oszlop, 24 óra…
Az épületbe lépve – ahol 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 a karzaton a nőknek – gyorsan elfogadjuk a szakavatott ítészek véleményét: “A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban.
Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot.”
De különlegesen szép az oltárfal, a tóraolvasó márványasztal záróköve, amely jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény, ennek ajtaját Nílus-parti sittimfából faragták, az örökmécses, amelyet napkollektorok világítanak meg. Fontos szólni a 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos orgonáról, felújításának köszönhetően mára az Új zsinagóga gyakorta világi koncertek színhelye is lett.
Holokauszt csarnok – az áldozatokra emlékezve
A templom nagy előcsarnoka Holokauszt-csarnok, ahol a II. világháború idején elhurcolt és meggyilkolt szegedi, Szeged környéki és délvidéki zsidókra emlékezhetünk. A német náci megszállást követően (1944. március 19.) 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza.
