Belföld

Osztolykán Ágnes: Néha elkap a gépszíj

Keményen kutyapicsázzák egymást honatyáink s honnőink a t. Házban a felszólalások alatt. A múlt héten a Fidesz egyik fenegyerekét szólaltattuk meg a témában, most egy LMP-s nő vall hétfői verbális túlmozgásáról.

Ön tudja, mit takar az a kifejezés, hogy elmész te a „pi…ba”?

Tudom, igen.

Mi lenne az?

Hát. Ez egy nem túl… Ez egy olyan kifejezés, amit parlamenti képviselő nem használhat. Hibáztam tegnap: rosszul reagáltam a jobbikos Apáti István ezredszeri cigányozására.

Elevenítsük fel az esetet.

Apáti részéről interpelláció hangzott el a bűnözésről, amire normális választ kapott, a viszonválaszban mégsem tudta megállni, hogy ne cigányozzon egyet. Ő bármibe, még a rezsicsökkentésbe is bele tudja keverni a cigányozást és a cigánybűnözést. Erre mondtam, amit mondtam, de nem magának a jobbikos képviselőnek, nem konkrétan odafordulva hozzá, hanem csak úgy magam elé. Számos méltatlan támadás ért az elmúlt bő három évben, származásomban, női mivoltomban sértegettek, ennek ellenére eddig egyszer sem ragadtattam magam ilyen minősíthetetlen kifejezésre. És most sem védekezem olyanokkal, hogy fáradt, ideges voltam, mert ez mind nem érv. Ha Apáti István ebből ott ügyet csinál, azonnal megkövetem.


Fotó: MTI / Kovács Tamás

A picsázásról a fideszes Tasó László tájékoztatta a Facebook népét. Sőt nekünk tegnap személyesen számolt be az ön viselkedéséről, tán azért, mert a múlt héten pont egy fideszes parlamenti bekiabálás kapcsán interjúztuk őt. Szép csetepaté kezd kialakulni az LMP és Tasó között, olyan középső csopis.

Ez az egész abból fakad, hogy a képviselőtársaim az elmúlt hetekben megosztották Tasó beszólásait a közösségi oldalon. Tasó most úgy ítélte, visszavághat. Hátulról jövő, gyenge húzás. Azon kéne elgondolkodniuk azoknak a képviselőknek, akik még kultúrembernek tartják magukat, köztük nekem is, hogy mennyire mocsaras ez a közeg, mennyire lehúz minket, mennyire belesüllyed időnként az ember.

Önök a közeg, mind a háromszáznyolcvanhatan. Meg persze mi, tízmillióan. Amúgy igaza lehet Tasónak: ha már zöld ajakról is száll a picsázás, miért ne kisanyámozhatnának a fideszesek? Őket is csak beszippantotta a közeg.

Tasó Lászlóról tudni kell, hogy általában a nőket szokta minősíteni.

Kapnak tőle a férfiak is, e szempontból unisex honatyáról beszélünk.

A felszólaló képviselőnőket – főleg Ertsey Katalint – rendre női mivoltukban minősíti. Sosem azzal foglalkozik, ami elhangzott, ha meg mégis, az úgy hangzik: „hülyeség”, „fejezd be”, „ülj le, egyes”. Azért ez nem azonos kategória azzal, amit én mondtam, de persze szavam sem lehet, ha valaki egyenlőségjelet húz a kettő közé.

Nehéz verseny, hogy melyik az ütősebb, a „bunkó”, a „hugyos”, a „szenilis”, a „hülye”, a „nyomorult”, a „lelki sebesült” vagy a „menj a picsába”. Sorba rendezzük őket?

Semmi értelme.

Tasó azt nyilatkozta nekünk a múlt héten, hogy önök, LMP-s nők folyamatosan a jelzett kifejezésekkel provokálják a kormánypárti férfiakat. Tényleg megy a hugyosozás?

Egész biztosan nem. De én korábban sem vettem részt ebben a Tasó László és néhány LMP-s között zajló meccsben, s ha lehet, eztán is kimaradnék belőle. Megmondom őszintén, azt sem díjaztam, amikor a lányok a múlt héten kitették a Facebookra Tasó szavait.


Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Miért?

Mert a rossz vér rossz vért szül. Úgy néz ki kívülről, mintha kultúrharc zajlana Tasó és köztünk. Mi nem embereket minősítünk, hanem az egyes emberek politikáját. Tény, hogy engem néha a cigányozás kapcsán elkap a gépszíj, de mindig megválogatom a szavaimat, vagy ha már nem bírom, felállok, kimegyek az ülésteremből. Pár hónapja született rólam egy iszonyúan előnytelen kép: a lopásügy kirobbanása idején felszólalt az Országgyűlésben Novák Előd, mire én szinte eltorzult fejjel üvöltöttem vele. Látva a fotót elgondolkodtam, aki egyébként nem ismer engem, nyilván a legagresszívabb képviselők közé sorol, és azt én nem akarom.

Most, hogy önre is fröccsent a sárból, és ha már a frakcióvezetőknek, a házelnökségnek, a tudomisén kinek sem jutott eszébe, kezdeményezhetné, üljenek össze a képviselőcsoportok hangadói, és vessenek véget ennek az ugyan sokak által a parlamenti színjáték részének tekintett, de a komplett t. Ház tekintélyét romboló kutyapicsázásnak. Megdumálhatnák, hogy ne taps, rötyögés, vállveregetés járjon a Nap Bunkójának, hanem, teszem azt, frakción belüli lehurrogás.

Pont ezt tervezem, már csak azért is, mert végső soron mi indítottuk el a folyamatot. Pénteken kérni fogom a frakcióvezetésünket, vesse föl a kérdést a házbizottság következő ülésen.

Szóval senki ne menjen a picsába.

Senki.

Tisztelt Ház, b*zmeg

A parlament az ország, a vita, a szócsata és a szájkarate háza is: a törvényhozások legtekintélyesebbje, az Angol Alsóház 1961-től rendszeresítette az azonnali kérdések intézményét (ott miniszterelnöki kérdések félórája néven fut heti egyszer). Ebben az azóta itthon azonnali kérdések órája néven bevezetett fórumon előre nem egyeztetett témák hangzanak el, melyek közt lehetnek persze kormánypárti alákérdezések is, de fő célja megizzasztani a kormányt.

A dobogás, felhördülés, pfujolás természetes közege ennek a félórának. Thatcher, Kinnock és Blair is állták párszor a sarat.

Angol nyelvleckének is beillik – a legjobb pillanatok!

Persze a kérdések intézményével vissza is lehet élni – épp a napi figyelemfelkeltés és szenzációhajhászás miatti pörölések visszaszorítása okán szeretnék sokan megreformálni ezt a vitafórumot.

Ezalatt Magyarországon…

A mai magyar parlament a színvonalas, ám parázs vita ritka, mint a fehér holló, ám annál több a kicsusszant, avagy teljesen tudatos káromkodás.

Pár példa alább.

Itt Tóth Sándor szocialista képviselőt hívhatta egy ismerőse.

Nem újkeletű e jelenség: még 1990-ben Torgyán József kisgazda elnök Tölgyessy Péter SZDSZ-es képviselő beszéde alatt kiabált be… valamit, amiből aztán botrány lett, mivel a helyszínen lévők egy része azt hallotta, a “Hordót a zsidónak!” mondat szökkent ki Torgyán doktor fogának keritésin, míg mások a “Hordót a szónoknak!” felszólításra emlékeznek. Akkoriban egy egész ország hallgatta-nézte a köztévé perdöntőnek vélt képsorait (és a legfőbb ügyész mondta ki a végső szót a szónokos verzió igazsága mellett), de a tutifixet már akkor is a pártállás döntötte el.

És a feketeövesek…

Máshol másutt húzódnak a határok. Tajvanról szinte minden héten érkeznek parlamenti verekedésről tudósító képsorok, és nemrég az Ukrán Legfelső Tanács soraiban is harcművészeti erényeket csillogtattak a képviselők – persze, ha Vlagyimir Klicsko véd hátulról, mi is bárkinek nekimegyünk.

Itt az állami nyelvpolitika miatt mérgesedett el a vita.

Itt az ellenzéki vádakra reagált kissé morózusan a kormányoldal.

Dél-Koreában pedig nemcsak a parlamenti küzdelem fajul véres csatává, hanem a közélet más terepei is, pédául a tüntetések.

Magyarország tehát még mindig csak bizonyos szemszögből és bizonyos mércével teljesít jobban. E területen is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik