Az MSZP szerint mivel a Költségvetési Tanács (KT) is jelentős kockázatokat lát a jövő évi költségvetési tervezetben, ezért fel kell tenni a kérdést: milyen megszorításra készül az Orbán-kormány? Tukacs István közleménye szerint „már az Orbán-kormány Költségvetési Tanácsa is azt mondja, hogy súlyos lyukak tátongnak a 2014-es költségvetés tervezetében”.
Tündérmese kontra valóság
Mint fogalmazott, „a tündérmesének már rég vége”, mert sem az egymillió új munkahely, sem az adócsökkentés, sem a 4-6 százalékos gazdasági növekedés, sem az államadósság-csökkentés terve nem jött be. A gazdaság az Orbán-kormány hivatalba lépése óta „vagy zuhanásban van, vagy pedig a gödör alján vergődik”, a tavalyi költségvetésnek pedig egyetlen fő célja sem teljesült – tette hozzá a szocialista képviselő.
Tukacs István arra szólította fel a kabinetet, bizonyítsa be, hogy nemcsak stadionokra, az E.ON „méregdrága kifizetésére” vagy a takarékszövetkezetek államosítására képes bármennyi pénzt átcsoportosítani, hanem a megszorítások elkerülése érdekében a költségvetés hiányzó bevételeinek pótlására is. Sürgette egyúttal, hogy a kormány azonnal és radikálisan csökkentse az alapvető élelmiszerek áfáját. Ellenkező esetben fedje fel, milyen megszorítást rakna még a családok vállára.
Súlyos milliárdok Orbán hobbijaira
Az Együtt-PM szerint a költségvetés kedden elfogadott módosításával a kormánypártok „súlyos milliárdokat találtak Orbán Viktor hobbijaira, pazarló beruházásaira”. A fogyatékkal élő gyermekekre, az iskolákra és a pedagógusokra ugyanakkor nem jutnak érdemi források – mondta Scheiring Gábor. Az Együtt-PM szakpolitikusa szerint az elfogadott módosítás jól mutatja a kormányfő és a kabinet „embertelen társadalomképét”.
A független képviselő úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor úgy érzi, hogy százmilliárd forintra van szükség ahhoz, hogy „bevásárolja saját magát” a takarékszövetkezeti rendszerbe, azt elő tudja teremteni a költségvetésből, ahogy az E.ON magyarországi gázüzletágának államosítására is „talál” hetvenmilliárd forintot. Jelenleg úgy fest, hogy az E.ON megvásárlásával az adófizetők egy veszteséges üzletágba szállnak be, miközben a takarékszövetkezetek „lenyúlásával egy állami maffiabankot” hoznak létre – mondta.
Épül Felcsút
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Scheiring Gábor kiemelte, a jogszabály harmincmilliárd forintot szán a pedagógusok béremelésére, ami alamizsna. Felidézte, hogy a parlament elutasította azt a módosító javaslatukat, amelyik 500 millió forintot biztosított volna a Nemzetközi Pető Intézetnek.
Hitel kontra hitelesség
Előzőleg a Jobbik elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg a kormány folyamatosan a devizahitelesek problémáival küzd, addig maga is devizában adósodik el. Volner János frakcióvezető-helyettes emlékeztetett rá: február után újabb dollárkötvény-kibocsátásra készül a kormány, pedig Orbán Viktor 2011 végén még arról beszélt, hogy az ország alapvető érdeke a devizakitettségből származó jelentős pénzügyi hátrányok megszüntetése.
Az újabb devizakötvény-kibocsátással – mondta Volner János – Magyarország az egyik legnagyobb hitelfelvevő lesz a térségben. A jobbikos politikus szintén szóvá tette, hogy a jövő évi választások közeledtével az Orbán-kormány számos költségvetési kiadással járó lépést jelentett be a tanárok béremelésétől az újabb stadionépítésekig. Ehhez szükséges az újabb kötvénykibocsátás.
Varga: nagyobb lesz a tartalék
A magyar kormány az ideihez hasonlóan jövőre is egy nagyobb tartalékkal tervezi meg a költségvetést annak érdekében, hogy biztonságosan tartható legyen az államháztartási hiánycél. Ezt egy kérdésre válaszolta a nemzetgazdasági miniszter a visegrádi négyek (V4) miniszteri szintű ülését követő sajtótájékoztatón. Varga Mihály arra reagált, hogy a Költségvetési Tanács a jövő évi költségvetés tervezetéről kialakított, hétfőn közzétett véleményében éppen a tartalékok megfelelő szintjére hívta fel a figyelmet.
Az Országgyűlés előzőleg 218 igen, 24 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta az idei költségvetés hatodik módosítását. A változtatásra egyebek mellett a pedagógusbér-emelés finanszírozása, az E.ON magyar gázüzletágának megvásárlása és a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő tőkeemelés miatt volt szükség. Az idei büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra változik.
