Belföld
Lehman Brothers (Lehman Brothers)

Így kezdődött… – öt éve ment csődbe a Lehman Brothers

24.hu
24.hu

2013. 09. 15. 07:00

Öt évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én ment csődbe a Lehman Brothers Holding Inc..

Korábban a témában:

A képsorok, amint az alkalmazottak sietősen menekítik ki aktáikat és személyes homijukat az irodaházból, önmagukban is megdöbbentették a közvéleményt. Pedig a tömegek ekkor még nem is tudták, hogy ezzel a történelem egyik legsúlyosabb világgazdasági válsága kezdődött meg.

Lehman Brothers (Lehman Brothers)Fotó: AFP/Ben Stansall

A Lehman Brothers a legnagyobb csőd volt az amerikai vállalatok történelmében. Veszteségei a mai napig kísértenek: a cég már csaknem 37 milliárd dollárt visszafizetett a hitelezőknek és 2016-ig még további 28 milliárd dollárt fog kifizetni többek között magyaroknak is, hiszen különböző alapokon keresztül hazánkban is számos magánember bukott a vállalat csődjén.

Lehman Brothers (Lehman Brothers) Fotó: AFP/Ben Stansall

A Lehman volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, egyben a világ vezető brókercége. A 158 éves New York-i cég korábban már számos krízist, például az 1800-as évek vasúti csődjeit, majd az 1929-33-as nagy gazdasági világválságot is átvészelt, 2008-ban azonban a nemfizető adósok, és az ő hiteleikkel fedezett értékpapírok árfolyamának összeomlása végül bedöntötte.

Lehman Brothers (Lehman Brothers) Fotó: AFP/Nicholas Roberts

A csőd közvetlen oka az volt, hogy a Lehman nem tudta kifizetni a Barclays és a Bank of America követeléseit, a két cég pedig nem volt hajlandó tovább tárgyalni az adósságok átütemezéséről. Távolabbról nézve a vezérigazgató, Richard Fuld tehető leginkább felelőssé, mivel a vállalatot ő tette a másodlagos (subprime) jelzáloghitelek piacának legnagyobb szereplőjévé. A Lehman bocsátotta ki a legtöbb másodlagos jelzáloggal fedezett értékpapírt.

Richard Fuld (Richard Fuld) Fotó: AFP/Karen Bleier

A subprime jelzálog hitelezés egy olyan lakáshitel, amely nem felel meg az elsődleges (prime) jelzáloghitelek követelményeinek az adós hitelképessége, jövedelme, valamint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke alapján. Az effajta jelzálog-hitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az USA-ban.

Lehman Brothers (Lehman Brothers) Fotó: AFP/Stan Honda

2006-ig az amerikai ingatlanárak emelkedése együtt járt azzal, hogy a hitelezők folyamatosan lazítottak a hitelezés feltételein és kétes anyagi helyzetű adósok is hitelt vehettek fel, sokszor szinte önrész nélkül. Majd csökkenni kezdtek a lakásárak és a piacok elkezdték beárazni a hitelek vissza nem fizetésének kockázatát. Így a jelzáloghitelekhez kapcsolódó értékpapírok (ún. strukturálit hiteltermékek) ára is csökkent. A befektetők és az alapok beszüntették a strukturált hiteltermékek vásárlását, így azok a kibocsátó bankok mérlegében maradtak, másodpiacuk pedig gyakorlatilag eltűnt.

Lehman Brothers (Lehman Brothers)Fotó: AFP/Thomas Lohnes

Az amerikai subprime jelzálogpiaci problémák tehát már 2006-ban egyértelművé váltak. Az addig szárnyaló lakásárak csökkenni kezdtek és egyre csak szaporodak a hírek a törlesztési nehézségekről, a fizetésképtelenség terjedéséről.  2007 közepéig azonban mindezt elszigetelt problémaként fogták fel, és a szakértők sem számoltak igazán azzal, hogy ez a pénzügyi szektorrais átterjedhet és ráadásul nemcsak az Egyesült Államokat érinti.

Bear Stearns (Bear Stearns) Fotó: AFP/Mario Tama

Az első ébresztő pofont a Bear Stearns befektetési bank likviditási nehézségei jelentették (két alapja elvesztette teljes vagyonát), amely azonnal pánikrohamot indított. Az európai érintettséget pedig a francia BNP Paribas három befektetési alapjának megrendülése tette elsőként egyértelművé 2007 augusztusában.  A bankból néhány nap alatt kétmilliárd eurót menekítettek ki a megriadt betétesek.  Az amerikai FED, az Európai Központi Bank és a japán jegybank heteken belül elkezdett pénzt pumpálni a pénzpiacokba.

Ez azonban már késő volt ahhoz, hogy a drasztikus bizalomvesztésnek útját állják, és végső soron ez a bizalmatlanság tetőzött a Lehman csődjével.

Lehman Brothers (Lehman Brothers) Fotó: AFP/Thomas Lohnes

A 2008 augusztusában még 20 dolláron is forgó Lehman-részvények a csőddel egy pillanat alatt gyakorlatilag értéktelenné váltak. A világ tőzsdéin évtizedek óta nem látott eladási hullám söpört végig. A New York-i tőzsde irányadó indexe, a Dow Jones mutató 11 500 pontról egy hónap alatt 8 400 pontra zuhant, 2009 márciusában pedig már csak 6 600 pont körül forgott az index, tehát alig több mint fél év alatt a részvényárak átlagosan értékük csaknem felét elvesztették.

Lehman Brothers (Lehman Brothers) Fotó: AFP/Mauricio Lima

A csőd által felerősített, addig soha nem tapasztalt bizalmatlanság és kockázatkerülés söpört végig a világon. Mivel senki nem bízott senkiben, és – miután Amerika hagyta bedőlni az egyik legnagyobb bankját – már az állam biztosan segítő kezére sem lehetett alapozni, a bankok még magas kamatok mellett sem voltak hajlandók kölcsönözni. A fejlemények a kockázatos piacokat, ide értve a feltörekvő tőzsdéket és államokat érintették a legrosszabbul. Így például Magyarország is csak egy 20 milliárd eurós IMF-EU-hitelkerettel tudta elkerülni az államcsődöt.

Lehman Brothers (lehman brothers) Fotó: AFP/Nicholas Roberts

A Lehman csődjével a hitelminősítők is sokat veszítettek. Az addig élet-halál uraként tisztelt intézményekre igen rossz fényt vet, hogy a Lehman besorolása egészen a csőd napjáig elsőrendű, „A+” volt. A londoni Fitch Ratings aztán egy meredek vágással a csőd után „D”-re, vagyis nem fizető szintre süllyesztette a Lehman besorolását. Korábban soha nem volt arra példa, hogy egy cégcsoport adósságosztályzatát egycsapásra 19 fokozattal rontották volna.  Ez persze utólag már nem változtatott azon a tényen, hogy a hitelminősítők befektetésre ajánlottak egy csődközeli céget.

Lehman Brothers (Lehman Brothers)Fotó: AFP/Michael Nagle

Az egykor nagynevű Lehman Brothers bank haláltusája nem tartott sokáig, a versenytársak gyorsan ráugrottak a koncra. Felosztották maguk között mindazt, ami a cégből megmaradt. A legnagyobb falat a csőd bekövetkezésében aktív szerepet játszó Barclaysnek jutott, ide értve a 960 millió dolláros, manhattani központi épületet is. A maradék ingóságokat végül elárverezték. A londoni Christie’s aukciósházban végül azt a táblát is leütötték, amely korábban a Lehman londoni irodáját díszítette.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.