Tarlós István a Magyarország élőben című műsorban rögtön elárulta, hogy előzőleg Szörényi Leventével tárgyalt. Ezt követően a közlekedési gondokról, majd a hajléktalanok sorsáról beszélt. A főpolgármester utóbbi kapcsán az ellenzéki párt közleményét idézte.
A Demokratikus Koalíció előzőleg bírálta Tarlóst, amiért hiába kaszálta el korábbi próbálkozását az Alkotmánybíróság, nem hagy fel a hajléktalanok fővárosból történő kitiltásával. A DK az ország és a főváros magát kereszténynek valló vezetése emlékezetébe kívánta idézni a Zsoltárok könyve 41. részének 2. versét: „Boldog, aki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr”.
Forrás: HírTV
Tarlós a műsorban – bár bizonytalan volt a párt neve ügyében – szöveghűen idézte a Zsoltárok Könyvét, majd azt mondta: “Most egy dolog, hogy nekik, ha felcsapják időnként a Bibliát, miért mindig az Ószövetségnél nyílik kizárólag ki, de most erről nem akarok semmit sem mondani” – mondta a főpolgármester, majd mondott.
A műsorvezető közbevetésére, hogy a DK szerint neki is lesz elszámolnivalója az Úrral, közölte: szívesen megteszi, mert ő hívő, bár az Újszövetséget szokta gyakrabban olvasni, de olvassa az Ószövetséget is. “De először is nem kell ez a farizeus magatartás. Rosszul alkalmaznak ötletszerűen kiollózott idézeteket, hát így jár az, aki egy darabig bérmálkozik, meg aki a mi megváltónkat a rabbik előtt nevezi megváltónak, hát annak talán ritkábban kellene ötletszerűen ollóznia a Bibliából, de ez az ő gondjuk” – tette hozzá.
Fotó: Kummer János
Szerinte álságos, hogy a DK fölháborodottan tiltakozik tervei ellen, miközben az ellenzék maga ismeri el közleményében, hogy éheznek, fáznak az utcára szorult emberek. Az értük aggódó civileket a főpolgármester leanarchistázta.
Ószövetség kontra Újszövetség
Az Ószövetség a zsidó vallás szerinti Biblián alapul, amely a keresztény Újszövetség (Novum Testamentum) írásait természetesen nem tartalmazza, hiszen a judaizmus azt nem fogadja el szentírásnak. Ezért a zsidók nem nevezik Bibliájukat Ószövetségnek, egyszerűen csak Bibliának. Ennek könyveit nagyrészt héberül, kisebb részben arámiul írták, ezért ma héber Bibliának is nevezik.
A keresztények nem vallanak egységes nézeteket az Ószövetség és az Újszövetség kapcsolatáról, de abban minden keresztény egyetért, hogy az Újszövetség rengeteg utalást tartalmaz az Ószövetségre és gyakran idézi is, különösen a keresztények által Jézussal azonosított Messiás (görögül: Hrisztosz) eljövetelével kapcsolatos jövendölések valóra válásával foglalkozó részeket. A keresztény teológia szemszögéből a két Szövetségen átfutó közös szál a Jézus Krisztus által uralt mennyei, isteni királyság valóra válásának ígérete – írja a Wikipédia.
