Az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i felvidéki ünnepségsorozat alkalmából a helyi művelődési központ színháztermében arról beszélt: ezer év után semmi okunk sincs azt hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit és függetlenségét.
Ezt a meggyőződésünket tükrözi Magyarország új alaptörvénye is – tette hozzá. Kövér László úgy fogalmazott: semmi okunk nincs arra gondolni, javára válna bármely európai államnak, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását.
Pénteki kassai beszédében is a függetlenségre helyezte a hangsúlyt.
Magyarország történelmét felidézve elmondta: az államalapítás ünnepe alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövőbe tekintésre is. Elődeink keresztény államot teremtettek, mert tudták, hogy a keresztény Európa talajában csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert ennek hiányában nem tudtak megfelelő védelmet nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak – fejtette ki a házelnök a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt.
Hangsúlyozta: a Szent István által felépített keresztény magyar állam évszázadokon át oltalmat nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő szlovákoknak, szerbeknek, románoknak, németeknek, kunoknak, örményeknek és zsidóknak, akik együtt harcoltak Hunyadi, Rákóczi vagy Kossuth zászlói alatt, és együtt építették a közös hazát.
A középkor azonban három részre szabdalta az országot, 1867 után pedig idegen hatalom nőtt a magyarság fölé, ebből a kultúrából azonban hiányzott a nemzeti cél és összetartozás – foglalta össze Móricz Zsigmond szavait Kövér László. Mint az Országgyűlés elnöke elmondta, a független magyar állam hiányában önmagát elvesztő magyarság 1920-ban kegyetlen alkuajánlatot kapott a történelemtől: visszakapja államiságát, ha lemond történelmi országáról, és elfogadja, hogy a magyar emberek harmada idegen országok fennhatósága alá kerül.
A második világégés formailag életben hagyta ezt az államot, de szuverenitását négy és fél évtizedre elemésztette, majd 1956 után jött egy újabb ajánlat, a rabtartók által ígért szolid gyarapodás és a privát szabadság illúziójának korszaka – tette hozzá a házelnök.
A rendszerváltáskor a harmadik ajánlat az államról való lemondásról, az új rendszerben a “fogyasztói sokaság” megmaradásáról szólt. Ám ezt az ajánlatot 2010-ben a magyar választópolgárok elutasították, a kormánynak pedig azt a feladatot adták, hogy a függetlenséget megőrizve építsék újjá a magyar államot, és erősítsék meg a magyarok összetartozását – jelentette ki Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke a beszédet követően megtekintette a budapesti Újszínház díszelőadását, a Földindulás című Kodolányi-darabot.
