A legtöbb operatív program kifizetéseit leállította Brüsszel, ezeket a magyar költségvetés állja?
A normál menet szerint is mi fizetünk a nyertes pályázóknak. Háromhavonta gyűjtjük össze a teljes számlamennyiséget, ezt egyben számoljuk el az Európai Bizottsággal. Ameddig ez a vitás helyzet nem oldódik meg, addig a bizottság nem finanszírozza ezeket a fejlesztéseket. Amint sikerül egyezségre jutnunk, ami várhatóan szeptember 9-én, Lázár János államtitkár és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós főbiztos találkozóján lesz, akkor a kifogásolt projektek kivételével minden fennmaradó összeget kifizetnek.
Mekkora a magyar kormány kintlevősége Brüsszel felé?
Nagyjából négyszáz milliárd forintról van szó.
Ez nem hiányzik most?
A büdzsé likviditása alkalmas arra, hogy ezt a helyzetet akár több hónapig kezelje. De nem fogunk elmenni a végletekig, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy az Európai Bíróságra visszük az ügyet. Egy ilyen eljárás több évig tart, ennyi időnk pedig nincs. A célunk az, hogy a lehető legalacsonyabb szankcióról állapodjunk meg a bizottsággal.
Ez mekkora büntetést jelent?
A bizottság nagyon tág keretek között adhat büntetést, de a mértékének arányban kell lennie a kifogás súlyával. Ebben a konkrét ügyben azonban a bizottságon belül is vita van. A testület auditorai szerint az érintett szerződésállomány 25 százaléka lehet a szankció mértéke, a bizottság másik főigazgatósága ezzel szemben 5 százalékos büntetést javasol. Mi pedig egy 2 százalékos szankciót tartanánk reálisnak. Úgy vélem, valahol 2 és 5 százalék között lesz a megállapodás.
Mi a garancia arra, hogy szeptember 9-én tényleg megoldás születik?
Nem mi, hanem ki. Lázár János.
Miért is?
Addigra befejeződnek a szakértői egyeztetések, és gondolom, ahogy az államtitkár úrnak, úgy a bizottságnak is lesz egy mandátuma. Ha a két álláspont fedi egymást, megállapodás születhet. A szakértői anyagokból az látszik, hogy ehhez nagyon közel vagyunk.
Én június végén hallottam ugyanezt Brüsszelben.
Nyilván sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a bizottság dolgozna ilyenkor, de nyári szünetet tartanak. Bármennyire is szeretnénk siettetni, ez szeptemberre húzódik.
Kicsit közelebbi az az akcióterv, amelyet Lázár János a szerdai kormányülésre nyújtott be, és amelynek célja az uniós pénzek lehívásának felgyorsítása. Köze van ennek a bizottsági eljáráshoz?
Ezek összefüggnek, de az akcióterv arról szól, hogyan kerüljük el a forrásvesztést. Idén 1500 milliárdot kellene kifizetni, ehhez nincs elég számla.
Mekkora most a lyuk?
5-700 milliárd forint, ami nem összetévesztendő a szankció által veszélyeztetett összegekkel, hiszen azokat újra kihelyezhetjük 2013. december végéig.
Hogyan lehet gyorsítani a kifizetéseket?
Több eszköz is van. Ha a problémák oldaláról közelítünk, a legnagyobb gond a pénzügyi nehézség: a 2008-as válság óta a korábban meglévő önerő gyakorlatilag meszűnt. Ezért volt indokolt a Növekedési Hitelprogram elindítása, illetve az állami szereplők számára az Önerő Alap. Egy másik, adminisztratív segítség, hogy a kötelezően végrehajtandó, úgynevezett derogációs projektek – a tiszta ivóvíz, illetve a szennyvízelvezetés megteremtése ilyen – esetében az önerőt csak a fejlesztés legvégén kérjük – így téve előfinanszírozottá egy eredetlieg utófinanszírozott modellt. Azt is felül kell vizsgálni, milyen kötelezettségek hátráltatják a projekteket. Például hogy meddig tarthatnak a régészeti feltárások, hogy miért húzódnak a közbeszerzési eljárások. Ezeket az anomáliákat fel kell számolni. A harmadik pedig az, hogy ahol projektmenedzseri problémák vannak, ott az államnak nagyon határozottan be kell avatkoznia. Ez jelentheti a menedzsment elvonását is.
A teljes cikk elolvasható a vg.hu-h
