A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusi felmérésének célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentőserősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél,önkormányzatoknál.
Fotó: Neményi Márton
A GKI a válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta. A -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről”.
A GKI szerint életkor szerint nincs különbség a korrupció növekedésének megítélésében, vagyis elég általános a jelenség ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a vélt, vagy valós hírek. Az iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek érzékelnek az átlagnál erőteljesebb korrupciónövekedést, de elmondható, hogy minden végzettségi szint szerint is 2010-hez képest növekvő szintről számoltak be a megkérdezettek.
