Sikeres volt az élelmiszerfelügyeleti díj első éve – állítja Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. A felügyeleti díj, amelyet az összes, az élelmiszer előállításában és értékesítésében érdekelt vállalkozástól beszednek tulajdonképpen pusztán a hatóság finanszírozásán változtatott, mégis lehet az élelmiszerbiztonságot javító hatása: sokkal hatékonyabb és célzottabb lehet a hatósági munka tervezéséhez használt kockázatbecslés, az ellenőrzési célok kiválasztása.
Azt ugyanakkor Kardeván is eismeri, hogy néhány, igazán jó technológiát használó üzemet leszámítva a legtöbben kevésbé korszerű eljárásokkal kezelik az élelmiszereket.
Fotó: Kummer János
Biztonság lóhússal
Nem kell régi emlékeink között kutatnunk, hogy élelmiszer-biztonsági botrányokra bukkanjunk. Év elején a Magyarországot tonnaszámra elöntő lóhús biggyesztette undorra a szájakat, két évvel ezelőt pedig az E. coli baktériummal fertőzött spanyol uborka több mint tíz halálos áldozatot követelt Európa-szerte.
Ezzel együtt a szakemberek azt hangoztatják: a magyar élelmiszerboztonság jobb az európai átlagnál. Ezt többek között azzal látják bizonyítottnak, hogy az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsveszély-jelző rendszerének kimutatása szerint a kockázatosnak ítélt termékeknek mindössze kb. 0,5 százaléka érint magyar termékeket.
Van hová fejlődni
Kérdéses ugyanakkor, hogy a hazai panaszok alacsony száma nem adódik-e a magyarok alacsony fogyasztói tuadtosságából. Szintén elgondolkodtató, hogy míg a jó minőségű és a hazai vásárlóerőhöz mérten drága magyar árut külföldre exportáljuk, hazánkba özönlik azon országok olcsóbb terméke, ahol azonban sokkal több az élelmiszerbiztonsági panasz.
