Közélet

Várólista-csökkentés: megjelent a rendelet, plusz támogatás jár a csípő- és térdműtétekért

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Több pénzt kapnak a kórházak a várólistáról elvégzett csípő- és térdműtétekért, a dolgozók pedig külön díjazást. 2027-től a betegeknek azt is meg kell mondani, ha máshol hamarabb sorra kerülhetnek.

A kormány új szabályokkal és többletforrással támogatja a műtéti várakozási idők csökkentését, különösen a csípő- és térdprotézis-műtéteknél — jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2019-ben átlagosan 126 napot kellett várni egy térdprotézisműtétre, 2026 augusztusára azonban ez 295 napra emelkedett. A csípőprotézis-műtéteknél ugyanezen időszak alatt 88 napról 145 napra nőtt az átlagos várakozási idő.

A kormány várólista-csökkentő programjának célja, hogy 2027 végére a protézisműtétre várók fekvőbeteg-ellátásban hat hónapnál, járóbeteg-ellátásban két hónapnál rövidebb ideig várjanak. Az egészségügyi tárca közlése szerint a program már október közepén elindult, a teljes kerete 21,6 milliárd forint.

Miből lesz gyorsabb a műtét?

A várólistáról elvégzett csípő- és térdprotézisműtétekért a kórházak az alapfinanszírozás 130 százalékát kapják. A rendelet szerint ennek a többletnek a 80 százalékát az ellátásban és a várólisták kezelésében részt vevők díjazására kell fordítani. Ide tartoznak az orvosok, a szakdolgozók és az ellátásszervezők is. A pénz a szerződés szerinti fizetésen felül jár, és a kórháznak a finanszírozás beérkezésétől számított 60 napon belül ki kell fizetnie. A 80 százalék a munkáltatói adókat és járulékokat is tartalmazza — írja az MTI.

A többlet maradék 20 százaléka csak a program működtetésére költhető: műtői többletköltségekre, informatikai rendszerekre, minőségbiztosításra és a betegutak szervezésére. A kórházaknak pontosan dokumentálniuk kell a felhasználást. A szabálytalanul elköltött összeget az egészségbiztosító levonja a későbbi finanszírozásból.

A gyorsulás a műtéti rendből is jön. A tervek szerint a legtöbb műtétet rendes munkaidőben végzik, jobban kihasznált műtőkkel.

Ahol eddig két-három műtét fért a napba, ott akár négyet is elvégezhetnek.

Ahol a műtői és az osztályos kapacitás engedi, délután és szombaton is operálnak, ezt a program anyagilag is ösztönzi. Tervezett éjszakai műtétre csak végső esetben kerülhet sor.

Mit jelent ez a betegnek?

A várólista kezeléséért felelős dolgozóknak vezetniük kell a betegek nyilvántartását. Tájékoztatniuk kell őket a várólistán elfoglalt helyükről és a műtét várható időpontjáról, és naprakészen kell tartaniuk az adatokat.

A betegek számára az egyik legfontosabb újdonság, hogy 2027. május 1-jétől kötelező tájékoztatni őket, ha másik egészségügyi intézményben hamarabb elvégezhető a szükséges beavatkozás. 

Ha a beteg beleegyezik, a kórház megszervezi az áthelyezést a másik intézmény várólistájára. Ez akkor is él, ha a kórház személyi, tárgyi vagy szakmai feltételek hiánya miatt nem tudja időben ellátni a beteget: ilyenkor korábbi időpontot kell ajánlania egy másik intézményben.

Ha a beteg állapota gyorsabb ellátást indokolna, ezt a tájékoztatást a beteg aláírásával kell dokumentálni. Aki másik orvost választ, azt előre figyelmeztetni kell a hosszabb várakozás lehetőségére és az ebből eredő kockázatokra. Őt a műtéti várólistáról az intézményi előjegyzési listára teszik át, ha ennek feltételei teljesülnek.

Módosul a meg nem jelent betegek várólistáról való törlésének szabálya is: a háromnapos határidőt ezentúl a tájékoztató kézhezvételétől számítják, nem az elmulasztott ellátás időpontjától.

További határidők:

  • 2027. január 1-jétől a várólistát kezelő dolgozóknak kezdeményezniük kell a műtét előtti vizsgálatokhoz szükséges beutalók kiadását a kezelőorvosnál.
  • 2027. április 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe a csípő- és térdprotézis-műtéteknél. Az adatok legalább 90 százalékának összekapcsolhatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie az egészségbiztosító és a protézisnyilvántartás rendszerei között
  • A betegélményt és a tájékoztatás minőségét kérdőívekkel mérik. A kitöltött kérdőívek számának az ellátott betegek 75 százalékát meg kell haladnia.

Mi lesz a többi beteggel?

A rendelet előírja, hogy a többletellátást a többi egészségügyi ellátás folyamatos biztosításával, hozzáférhetőségük és színvonaluk fenntartása mellett kell megszervezni. Hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg, és eddig hány műtétet végeztek el a programban, a rendeletből nem derül ki.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik