A kormány új szabályokkal és többletforrással támogatja a műtéti várakozási idők csökkentését, különösen a csípő- és térdprotézis-műtéteknél — jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2019-ben átlagosan 126 napot kellett várni egy térdprotézisműtétre, 2026 augusztusára azonban ez 295 napra emelkedett. A csípőprotézis-műtéteknél ugyanezen időszak alatt 88 napról 145 napra nőtt az átlagos várakozási idő.
A kormány várólista-csökkentő programjának célja, hogy 2027 végére a protézisműtétre várók fekvőbeteg-ellátásban hat hónapnál, járóbeteg-ellátásban két hónapnál rövidebb ideig várjanak. Az egészségügyi tárca közlése szerint a program már október közepén elindult, a teljes kerete 21,6 milliárd forint.
Miből lesz gyorsabb a műtét?
A várólistáról elvégzett csípő- és térdprotézisműtétekért a kórházak az alapfinanszírozás 130 százalékát kapják. A rendelet szerint ennek a többletnek a 80 százalékát az ellátásban és a várólisták kezelésében részt vevők díjazására kell fordítani. Ide tartoznak az orvosok, a szakdolgozók és az ellátásszervezők is. A pénz a szerződés szerinti fizetésen felül jár, és a kórháznak a finanszírozás beérkezésétől számított 60 napon belül ki kell fizetnie. A 80 százalék a munkáltatói adókat és járulékokat is tartalmazza — írja az MTI.
A többlet maradék 20 százaléka csak a program működtetésére költhető: műtői többletköltségekre, informatikai rendszerekre, minőségbiztosításra és a betegutak szervezésére. A kórházaknak pontosan dokumentálniuk kell a felhasználást. A szabálytalanul elköltött összeget az egészségbiztosító levonja a későbbi finanszírozásból.
A gyorsulás a műtéti rendből is jön. A tervek szerint a legtöbb műtétet rendes munkaidőben végzik, jobban kihasznált műtőkkel.
Ahol a műtői és az osztályos kapacitás engedi, délután és szombaton is operálnak, ezt a program anyagilag is ösztönzi. Tervezett éjszakai műtétre csak végső esetben kerülhet sor.
Mit jelent ez a betegnek?
A várólista kezeléséért felelős dolgozóknak vezetniük kell a betegek nyilvántartását. Tájékoztatniuk kell őket a várólistán elfoglalt helyükről és a műtét várható időpontjáról, és naprakészen kell tartaniuk az adatokat.
Ha a beteg beleegyezik, a kórház megszervezi az áthelyezést a másik intézmény várólistájára. Ez akkor is él, ha a kórház személyi, tárgyi vagy szakmai feltételek hiánya miatt nem tudja időben ellátni a beteget: ilyenkor korábbi időpontot kell ajánlania egy másik intézményben.
Ha a beteg állapota gyorsabb ellátást indokolna, ezt a tájékoztatást a beteg aláírásával kell dokumentálni. Aki másik orvost választ, azt előre figyelmeztetni kell a hosszabb várakozás lehetőségére és az ebből eredő kockázatokra. Őt a műtéti várólistáról az intézményi előjegyzési listára teszik át, ha ennek feltételei teljesülnek.
Módosul a meg nem jelent betegek várólistáról való törlésének szabálya is: a háromnapos határidőt ezentúl a tájékoztató kézhezvételétől számítják, nem az elmulasztott ellátás időpontjától.
További határidők:
- 2027. január 1-jétől a várólistát kezelő dolgozóknak kezdeményezniük kell a műtét előtti vizsgálatokhoz szükséges beutalók kiadását a kezelőorvosnál.
- 2027. április 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe a csípő- és térdprotézis-műtéteknél. Az adatok legalább 90 százalékának összekapcsolhatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie az egészségbiztosító és a protézisnyilvántartás rendszerei között
- A betegélményt és a tájékoztatás minőségét kérdőívekkel mérik. A kitöltött kérdőívek számának az ellátott betegek 75 százalékát meg kell haladnia.
Mi lesz a többi beteggel?
A rendelet előírja, hogy a többletellátást a többi egészségügyi ellátás folyamatos biztosításával, hozzáférhetőségük és színvonaluk fenntartása mellett kell megszervezni. Hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg, és eddig hány műtétet végeztek el a programban, a rendeletből nem derül ki.
