„Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába.
Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben. 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.
Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba.
Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk.
Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.
A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.
Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.
Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást.
Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot.
A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét. Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg.
Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európai nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra.
A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat”.
A Fidesz szerint azért kell elfogadni a határozatot, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában. A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy „ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját!”
Rogán Antal
Fotó: Neményi Márton
A Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által jegyzett határozati javaslat indokolásában emlékeztet rá, hogy az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése szerint „Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében”. Az E) cikk (2) bekezdése szerint: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”
Az előterjesztők szerint az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozásé. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (1) bekezdése szerint „minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.” A fideszes érvelés szerint ezért minden olyan ügyben, ahol az EU bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.
Gulyás Gergely
Fotó: MTI/Európa Tanács/Jacques Denier
“Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskörtúllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért. Hatáskörtúllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik” – írják az előterjesztők.
Emlékeztetnek arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt. Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az EU működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak, amely a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll. Az eljárás végén az EU alapját képező szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E)3 cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.
Kocsis Máté
Fotó: MTI/Földi Imre
Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt arra, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást. “Az Európai Parlament által elfogadott ún. Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít. A Fidesz a “Magyarországot megillető egyenlő elbánásról” szóló határozat elfogadásával akarja felhívni az európai közvélemény figyelmét a hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára.
