A büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett. A módosítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének másfél milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő.
Az államháztartási egyenleg javításához a kormány irányításától független alkotmányos intézményeknek is hozzá kell járulniuk, így azoknál június végéig különböző nagyságú fejezeti tartalékot kell létrehozni.
A büdzsé országgyűlési fejezeténél – amely a parlament mellett az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság költségvetését is tartalmazza – összesen csaknem 500 millió forint tartalékot kell képezni, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál 26 millió, az Alkotmánybíróságnál 36 millió forintot kell tartalékolni.
A bíróságoknak több mint 1,5 milliárd, az ügyészségeknek 733 millió, a Gazdasági Versenyhivatalnál 46 millió forintot, a Magyar Művészeti Akadémiánál 39 millió forintot, míg a közszolgálati médiánál 2 milliárd forint tartalékot kell létrehozni.
A tartalék csak a parlament jóváhagyásával használható fel. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarítást a központi költségvetésbe kell befizetni.
Újra elfogadták az infotörvény módosítását
Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amit az államfő májusban visszaküldött megfontolásra. Az előterjesztésből kikerült az a passzus, amely szerint a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményezhet.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Döntöttek az agrárkamarai vezetők összeférhetetlenségi szabályairól
A parlament Áder János köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével ismét elfogadta az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító jogszabályt. Az Országgyűlés április végén rendelkezett úgy, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a megyei szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt.
Az államfő azonban megfontolásra visszaküldte a törvényt, mivel szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő vezetők hogyan gyakorolhatják jogaikat. A most elfogadott módosítás fenntartja az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de két tisztség betöltése esetén lehetővé teszi a helyettesítést.
Változnak a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok szabályai
Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt műszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak.
Újdonság, hogy a zöld energiára, illetve a kapcsolt – hőt és villanyáramot is termelő – energiára az uniós szabályozással összhangban bevezetik a származási garanciát. A javaslat módosítja az atomenergia-törvényt is: ez közvetlenül az erőműveket és a tárolókat érinti, és egy 2011-es uniós irányelvet vezet át a magyar törvénybe.
Megalkották a közösségi kerékpáros rendszer jogi kereteit
A személyszállítási közszolgáltatások közé emelte az Országgyűlés a közösségi kerékpáros rendszereket. György István (Fidesz) országgyűlési képviselő, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes javaslatát egyhangúlag fogadták el. A települési vagy fővárosi önkormányzat a szükséges forrásokkal együtt – állami vagy önkormányzati tulajdonú – közlekedésszervezőnek adhatja át a rendszer működtetését.
Családi napköziben is lehet óvodáztatni
Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség a gyermek hároméves korától – döntött egyhangúlag a parlament, elfogadva az LMP-hez tartozó független képviselők javaslatát a köznevelési törvény módosítására. Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes indítványa szerint az óvodáztatási kötelezettség annak az évnek a szeptemberéig teljesíthető családi napköziben, amelyben a gyermek betölti az ötödik évét.
Szabaddá tették az erdőben lovaglást
Az Országgyűlés a gyalogos turistákkal azonos szabályokat terjesztette ki az erdőben lovaglókra, akik ott eddig csak a nekik kijelölt utakat járhatták. A képviselők 296 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett döntöttek a fideszes Horváth László és Potápi Árpád indítványának elfogadásáról. A kormánypárti politikusok a változtatást azzal indokolták, hogy a jelenlegi szabályozásban alkalmazott megkülönböztetés “komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz” a lovasoknak és a lótartóknak.
Szigorították az ingatlanok árverezhetőségét a kis tartozásoknál
A bírósági végrehajtók a jövőben nem árverezhetik el a kis összeggel tartozók ingatlanjait anélkül, hogy azt megelőzően nem ajánlották volna fel a részletfizetés lehetőségét. A végrehajtásra vonatkozó új szabályozást a KDNP-s Vejkey Imre javaslatára fogadta el a Ház. A változtatás értelmében a kisösszegű követelések esetében a lakóingatlanok árverésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós nem fizeti tartozása részleteit.
