2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos államban népszámlálás volt (áprilisában Horvátországban, májusban Szlovákiában, Magyarországon és Romániában, októberben Szerbiában). Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást. Magyarországon 9 937 628 embert írtak össze, közülük 8 314 029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz éve még 9 416 045 ember, az akkori népesség 92,3 százaléka állította magáról ezt.
Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer. Az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben – Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben – a csökkenés elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. E szórványterületeken „a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került”.
Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő – Nagyszombat és Nyitra – esetében 20–25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassa, Besztercebánya, Pozsony) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.
Szerbiában a népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben – Észak-Bácskában és Észak-Bánátban – 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.
Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben 16 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.
Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1 249 000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.
Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel „a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám” egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.
Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a KSH becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4000-re tették.
A tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakossága csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is. Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése.
Demográfiai kabinetet hoz létre a KDNP
Demográfiai kabinetet hoz létre a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a kormányfő által a héten bejelentett program kidolgozását segítendő. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakciószóvivője elmondta: a kabinet célja, hogy a tervezett demográfiai program minél inkább ösztönözze a gyermekvállalást. A programelemekről előzetesen közölte: egy részük a családi adókedvezmény kiterjesztését érinti, de ide tartozhatnak különböző lakástámogatási és szociálpolitikai lépések is.
A kormányfő a Keresztény Értelmiségiek 200. jubileumi rendezvényén Győrben jelentette be, hogy demográfiai programot indít a kormány az év második felében, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi. Ezzel szeretnék elősegíteni „a fiatal szülőknek azt a döntését, hogy az egyébként kívánt eggyel több gyermeket Magyarországon bátran vállalhassák”.
A gyerekhiány miatt „vörösen villog a vészjelző”
A népesedési gondokra nincs gyors ellenszer – mondta korábban a KSH elnökhelyettese, aki szerint migráció nélkül a fogyás már most is 380 ezer fő fölött lett volna, ráadásul nő a kivándorlók száma is, „vagyis migrációs veszteség esetén gyorsulni fog a népességfogyás üteme”. A demográfusok már a hatvanas években jelezték a veszélyt – mondta a szakember, aki szerint példátlan Európában, hogy több mint három évtizeden át egyetlen évben sem tört meg a rossz tendencia. Egyre később születik meg az első gyerek, egyre kisebb a szülőképes korú nők aránya a társadalmon belül.
A szakember emlékeztetett rá, hogy a demográfusok között teljes az egyetértés abban, hogy gyors megoldást jelentő csodaszer nem létezik. Franciaország sok kormányzaton átívelő, következetes családpolitikával ért el eredményeket. Ettől Magyarország távol áll, noha a népesedési válság a társadalom legsúlyosabb problémája. Az emberek többsége gyermekbarát, de amikor egyéni döntéseket kell hozni, abszolút kisebbségben maradnak azok, akik három vagy több gyermeket vállalnak.
„Ezeknek a döntéseknek a hátterét, motívumait kellene megismerni, kutatásokkal feltárni ahhoz, hogy bármiféle kedvező változás alapjai megteremtődjenek. Az elképesztő tempójú globális népességrobbanás körülményei között nem tudhatjuk, van-e még egyáltalán időnk minderre” – tette hozzá Németh Zsolt. Szerinte drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek. „Annak volt a következménye a 2011-es történelmi minimumnak nevezhető születésszám.
Az Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos ezek nagyon depresszív környezetbe érkeztek, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre.” Létrejött az egyik legindividualistább társadalom. „Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a szintet, amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe, amellett nem szabad elmenni.”
Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban három nemzedékkel előbbre? – tette fel a kérdést a szakember, emlékeztetve rá, hogy tíz év alatt drámai mértékben, csaknem harmadával emelkedett az egyszemélyes háztartásokban élők száma, a népszámlálás adatai szerint 1,317 millió ember él egyedül – minden harmadik háztartásban egy személy él. A statisztikákban évről évre negatív rekordokat döntünk a házasságkötések számában.
A kutatások és a legfrissebb népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy arányaiban a családban élő nők szülik a legtöbb gyermeket. A házasságkötések visszaesése, a válások változatlanul magas száma erodálja a család szerepét, és erősíti annak a negatív spirálnak a hatását, amely a csökkenő gyermekszámban, a fogyó és öregedő társadalomban mutatkozik meg. A mostani cenzus adataiból semmi biztató nem olvasható ki a jövőre nézve. „Vörösen villog a vészjelző” – mondta az MNO-nak Németh Zsolt.
Magyarországon a lakosság harminc éve folyamatosan csökken
A KSH korábbi prognózisa szerint ötven év múlva már csak 8 millióan leszünk. Vészesen öregedik a társadalom. A tavalyi népesedési világnap alkalmából bemutatott Demográfiai portré 2012 című kötet bemutatóján elhangzott, hogy a népességcsökkenés ütemének lassulásához sokkal több gyereknek kellene születnie. Nekik tovább kellene élniük, emellett növekednie kellene a bevándorlók számának is. Ugyanakkor 2060-ra megnőhet a születéskor várható átlagos élettartam, és közelít majd egymáshoz a nők és a férfiak élettartama.
Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között – Lettországot megelőzve – az utolsó előtti helyen áll. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek. Ezek okaként a szakemberek az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említették.
A bevándorlás hozzájárul a népesedési problémák megoldásához – meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség. Ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet – emlékeztettek a kutatók.
