Az MSZP szerint Matolcsy György jegybankelnök korábbi, hároméves gazdasági miniszteri tevékenysége alatt „kiszárította” a magyar gazdaságot, csütörtöki bejelentése ezért olyan, mint „három csepp víz a sivatagban”. Józsa István frakcióvezető-helyettes a jegybank növekedési hitelprogramját „Münchausen-effektusnak” nevezte, az MNB ugyanis saját hajánál fogva próbálja saját tartalékaiból megemelni a bankrendszert.
Az MSZP az intézkedéseket kockázatosnak tartja, ezért arra kérik a piac szereplőit, hogy felelősen reagáljanak azokra. A képviselő hozzátette, jelentős „érvágás” lehet a devizatartaléknak, ha a jegybank 3 milliárd euróval csökkenti a kéthetes kötvények állományát. A politikus szerint a kis- és közepes vállalkozásoknak szükségük van forrásokra, de a gazdasági környezetet is kiszámíthatóvá kellene tenni számunkra.
A Jobbik célzott finanszírozást akar
A Jobbik egyetért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntésével, de úgy látja, a források „ömlesztése” helyett célzott gazdaságfejlesztés kellene a nagyobb hatékonyságért. Volner János frakcióvezető-helyettes ugyanakkor közölte: kevés a most bejelentett összeg, hiszen a 250 milliárd forintos hitelkeret éppen a fele annak, amit Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének következményeként említett, mint költségvetési kiesés.
Az ellenzéki politikus hibának nevezte, hogy a kormányzati gazdaságpolitika nem jelöl ki ténylegesen gazdaságfejlesztési prioritásokat, a pénz a „kormányközeli nagyvállalkozásokhoz, illetve külföldi cégekhez jut”. A Jobbik inkább a termelő ágazatokat támogatná, mert az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus tudna a tőkehiányos gazdaságba pénzt szállítani. Ezek hiányában csekélyebb a gazdaságélénkítő hatása a csütörtökön bejelentett intézkedéseknek.
LMP: ígéretes és kockázatos
Az LMP szerint ígéretes és kockázatos elemek egyaránt találhatóak a növekedési hitelprogramban. Vágó Gábor azt mondta, fontos a hitelállomány bővítése, de ingyenhitellel nem lehet visszaszerezni a gazdaságpolitika hitelességét. A független képviselő közölte: a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt refinanszírozási hitelkeretet jó kezdeményezés, de az LMP azt javasolja, hogy a bejelentett 250 milliárd forintot csak az EU-s források önrészének biztosítására lehessen felhasználni.
A politikus a devizahitelek kiváltását segítő második pillért álmegoldásnak nevezte, mondván: a devizahitel hibás termék, ezért a gyökerénél kellene kezelni a problémát. A kéthetes kötvényállomány csökkentése szerinte üdvös lehet, de félő, hogy ennek kapcsán megkezdődik a jegybank devizatartalékainak felélése.
PM: kudarcra ítélve
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint kudarcra van ítélve a Matolcsy György növekedési hitelprogramja. Scheiring Gábor független képviselő azt mondta, a program olyan, mintha a jegybank egy “üres vödörbe öntené a vizet”. Ehelyett inkább olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyektől az emberek életszínvonala nő – mondta.
Matolcsy György gazdaságpolitikusi öröksége a folyamatosan csökkenő életszínvonal, aminek következtében az emberek nem költik el a pénzüket, a vállalkozások pedig nem vesznek fel hitelt, mert nem tudják eladni a termékeiket. Ilyen körülmények között nem a hitelezési, hanem a fogyasztási és kereseti oldal problémáit kellene kezelni – tette hozzá.
Scheiring Gábor arra is kitért, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan környezet szintén a hitelfelvételek ellen hat.
DK: Ágyúval verébre
A Demokratikus Koalíció szerint kockázatos és alig érezhető előnyökkel jár a Matolcsy György jegybankelnök által csütörtökön bejelentett, gazdaságösztönzőnek szánt csomag. Molnár Csaba alelnök közleményben tudatta, hogy az új Matolcsy-csomag hitelkerete a magyar vállalati szektor teljes hitelállománya (mintegy 7100 milliárd forint) alig 3,5 százalékának felel meg, vagyis összege a hitelezés szempontjából elhanyagolható, valós gazdasági növekedés beindítására alkalmatlan. Az Orbán-kormány idején mintegy 1500 milliárd forinttal csökkent a vállalatok által igénybe vett hitelek nagyságrendje, ezen a ma bejelentett csomag érdemben nem változtat – tette hozzá.
A jegybankelnök által vélt előnyök ráadásul nincsenek összhangban azokkal a kockázatokkal (hitelezési-, kamat- és árfolyamkockázatok), amelyek a csomag bevezetésével együtt járnak. A vállalkozások forráséhségét a csomag nem enyhíti, munkahelyeket nem teremt, a gazdasági növekedést nem indítja be – értékelte Molnár Csaba, aki szerint a “Matolcsytól már megszokott tündérmesék” közé tartozik az az állítás is, mely szerint a csomag 0,7 százalékkal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. “Matolcsy ágyúval lő verébre” – összegezte véleményét az ellenzéki politikus.
Csak a Fidesz nem lát veszélyt
A Fidesz-frakcióvezetője szerint a program jó hír a magyar vállalkozásoknak, a döntés ugyanis azt jelenti, hogy elindulhat Magyarországon a megfizethető kamatú, forintalapú hitelezés. Rogán Antal az előnyök között említette, hogy csökkenhet a devizakitettség, és egy éven belül jelentősen javulhat a magyar vállalkozások finanszírozása. Szerinte a döntés figyelemmel van a nemzetközi tendenciákra, hiszen az elmúlt egy évben hasonló döntéseket hozott az Európai Központi Bank, és hasonló programot hirdetett az angol jegybank, valamint a napokban a japán központi bank is.
A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi devizahitelek a külföldi tulajdonú bankoknak jelentettek óriási üzletet, ezek a pénzintézetek ugyanis az anyaországaikban olcsón felvett devizát sokkal drágábban, átlagosan 4-4,5 százalékos kamatfelárral adták tovább a magyar vállalkozásoknak, miközben az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre hárították.
A devizahitelek elterjedése rendkívül kockázatossá tette a magyar bankrendszert – hangsúlyozta Rogán Antal, hozzátéve, hogy ennek ellensúlyozására kellett felvennie hitelt Magyarországnak 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Kitért arra is, hogy a 2008-as hitelválság kezdete óta a külföldi tulajdonú bankok egyre több forrást vontak ki a magyar gazdaságból, azaz “hazavitték a pénzt”.
