A frissen megválasztott alkotmánybíró úgy vélte: ez összefügghet azzal, hogy tavaly januárban új alaptörvény lépett hatályba, amelyet később több helyütt korrigáltak. A módosítások szakasza nem tarthat hosszú ideig, hiszen a kodifikáció bizonyos idő után lezárul. A paragrafusok értelmezése, alkalmazása kiegyensúlyozottabb lesz, és kevéssé kavarja fel az érzelmeket. Összességében ezért arra számít, hogy békésebb korszak következhet el az Alkotmánybíróság működésében.
Juhász Péter úgy látja, lényeges területen bővült az Alkotmánybíróság hatásköre: tavaly január óta mód van a bírósági ítéletek emberi jogi szempontú felülvizsgálatára. Ez az ügyfeleknek az eddiginél több garanciát ad. Az emberi jogok védelmére szakosodott jogász a Magyar Nemzetben visszautasítja a szocialisták (Bárándy Gergely és Simon Gábor) vádját, hogy politikailag elkötelezett, múltja és kapcsolatrendszere szélsőjobboldali, mert tagja volt a Civil Jogász Bizottságnak.
Emlékeztetett rá, hogy már 2008 februárjában, amikor a balliberális többségű Országgyűlés kétharmados arányban – tehát részben az MSZP támogatásával – a Független Rendészeti Panasztestület tagjává választotta, mindenki tudta, hogy a Civil Jogász Bizottságban dolgozott. „Sem akkor, sem később nem kifogásolták ezt, egészen napjainkig”. A frissen megválasztott alkotmánybíró megismételte, ha az ilyen támadások folytatódnának, el kell gondolkodnia bizonyos lépéseken, de nem szeretne „háborús helyzetet fenntartani”.
Juhász Imre 50 éves, 1963. június 20-án született Budapesten. 1981-86 között egyetemi tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1986-ban jogi diplomát szerzett. Tanulmányai befejeztével az ELTE jogi karán polgári eljárásjogot kezdett tanítani, 1986-1992 között egyetemi tanársegéd volt, 1992 óta a Polgári Eljárásjogi Tanszék egyetemi adjunktusa. 1989-ben ügyvéd-jogtanácsos tagozaton jogi szakvizsgát tett, 1991 óta ügyvédként is tevékenykedik.
2000-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 2011 májusában szintén az ELTE-n védte meg Ph.D. doktori disszertációját, amelyben a jogalkalmazási joghatóság európai és magyar összefüggéseiről értekezett. 2008. február 25-től, megalapításától tagja a rendőrségi tevékenység civil kontrolljának ellátására létrehozott Független Rendészeti Panasztestületnek, amelynek 2010. július 22. óta az elnöki tisztét is betölti.
2013. január 1-jétől Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának tagja.
Alapító tagként vett részt a 2006. őszi emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság munkájában, ő jegyzi a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét. 2007 szeptembere óta két petíciót nyújtott be az EU Parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében.
