Lattmann Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást akkor indít, ha valamely konkrét jogszabály sérti az uniós normát. Ebbe az alkotmány bizonyos rendelkezései is beleeshetnek, hiába „fixál valamit” Magyarország az alaptörvényben. Az uniós kötelezettség szempontjából mindegy, hogy a tagállam a jogsértést milyen szintű jogszabályban hajtja végre.
Az, hogy Brüsszel milyen szankciót választ, az attól függ, milyen jogsértést talál. Lattmann Tamás szerint a szavazati jog megvonását valószínűleg nem alkalmazzák. Azt eddig egyszer tették, Ausztria ellen, ám az unió akkor megégette magát, nem valószínű, hogy újra próbálkozna vele, de nehéz megmondani, milyen szankciókat fognak az unióban indítani.
A Dísz tér lezárásáról – amelyet a TEK műveleti területnek nyilvánított – Lattmann Tamás elmondta: az intézkedés jogellenes. A nemzetközi jogász korábbi példát felidézve azt mondta, hogy ez a döntés “olyan mértékben sérti az emberi jogok európai egyezményét, amilyen mértékben csak lehet”.
A TEK honlapján közzétett “személy- és létesítménybiztonsági intézkedés” értelmében március 8-ától legkésőbb március 16-án éjfélig lezárják a köztársasági elnök hivatala előtti Szent György tér teljes területét, továbbá több környékbeli utcát és közterületet.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szintén úgy véli, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) jogellenesen zárta le a köztársasági elnök hivatal előtti Szent György teret. Az Alaptörvény negyedik módosításának megszavazása után ez a tér lenne a legfontosabb terület a tüntetőknek, a TEK akciója ezért nem más, mint a jogszerű tüntetések megakadályozása.
Az elnöki palota önmagában nem szorul többletvédelemre, a március 15-i ünnepség előkészítése nem legitim indok jogszerű gyülekezések akadályozására, és a békés demonstrációk semmiféleképpen sem tekinthetők nemzetbiztonsági kockázatnak – tudatta a TASZ.
Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a rendőrség „biztonsági műveleti területté” nyilvánítással megakadályozta az állampolgárok gyülekezési jogának gyakorlását. 2013. február 12-én azonban az Alkotmánybíróság kimondta, (3/2013. (II. 14.) AB határozat), hogy a közterületek önkényes átminősítése sérti a gyülekezési szabadságot. Ilyen esetekben a bíróságnak 3 napon belül és érdemben kell felülvizsgálnia a gyülekezési jogot korlátozó határozat jogszerűségét és indokoltságát.
“A Sándor-palota környékének műveleti területté nyilvánítása teljesen ellehetetleníti azoknak az állampolgároknak a gyülekezési jogát, akik jogszerűen, demokratikusan és békésen kívánják a köztársasági elnök tudomására hozni a véleményüket” – közölte Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi programvezetője.
Az Európai Bizottság szóvivője korábban egyértelművé tette, hogy Brüsszel minden eszközzel fellép az uniós jogszabályok betartásáért.
