Az Áder Jánosnak írt nyílt levélben emlékeztetnek rá, hogy a „köztársasági elnök alkotmányos funkciója az, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Ebből az következik, hogy az államfőnek mással nem helyettesíthető, fékező és ellensúlyozó szerepe van az alkotmányos demokrácia védelmében. A demokrácia nem egyenlő a többség uralmával. A demokrácia attól demokrácia, hogy garantálja és intézményekkel védi a politikai közösség valamennyi tagjának jogait, melyek az egyenlő emberi méltóságból következnek.”
A jogvédők szerint az Alaptörvény módosítása legalább tíz ponton rombolja tovább az alkotmányosság alapjait, a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét és a mindenkit megillető emberi jogokat:
1. Ez a módosítás újabb bizonyíték arra, hogy a kormánypártok nem a közhatalom korlátjának, hanem a nyers hatalmi erő szolgálójának tekintik az alaptörvényt.
2. Olyan rendelkezésekkel tölti meg az alaptörvényt, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek ítélt.
3. Sérti a szólásszabadságot, mert lehetővé teszi kritikus politikai vélemények és a művészi önkifejezés elfojtását.
4. Ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, mert ahelyett, hogy humánus lakhatást garantálna a hajléktalanoknak, utat nyit az állam és az önkormányzatok számára, hogy megbüntessék az utcán élőket.
5. Diszkriminatív módon kirekeszti az alkotmányos védelemből a gyermektelen élettársakat, az azonos nemű párokat és más családi kapcsolatokat.
6. Csorbítja a választási alapelveket és az információszabadságot, mert indokolatlanul korlátozza a választási kampányszövegek és más politikai reklámok közzétételét.
7. Szentesíti a felekezetek közötti önkényes különbségtételt, mert a parlamenti többség kegyévé teszi az egyházak elismerését.
8. Sérti a tisztességes eljárás elveit, mert megengedi, hogy a bírósági igazgatás vezetője konkrét ügyekbe beavatkozva, egyedi mérlegelés alapján jelölje ki az eljáró bíróságot.
9. Felszámolja az egyetemek és főiskolák autonómiáját, mert szervezeti és gazdasági ügyekben a kormányzat alárendeltjévé teszi ezeket az intézményeket.
10. A „röghözkötéssel” aránytalanul korlátozza az egyetemi és főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát és a foglalkozás szabad megválasztását
A jogvédők nehezményezik, hogy Áder János nem szólalt meg a módosító javaslat parlamenti vitájában, „holott ez joga, sőt kötelessége lett volna”. Miután az Országgyűlés kétharmados többsége elfogadta a módosítást, az államfőnek csak két elfogadható választása maradt, ha alkotmányos kötelezettségeinek, hivatali esküjének megfelelően továbbra is szolgálni kívánja a demokráciát és a jogállamot, meg akarja őrizni a saját tekintélyét.
Fotó: Kummer János
Az egyik lehetősége, hogy a nyilvánosság előtt felszólal az alaptörvény módosítása ellen, és normakontrollra küldi azt az Alkotmánybíróságnak. Ez a választása alátámasztható az alaptörvény és nemzetközi jogi normák értelmezésével, valamint az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseivel.
A másik lehetősége, hogy ha – számos alkotmányjogi elemzővel ellentétben – úgy ítéli meg, hogy nincs jogosítványa a vétóra, akkor lemond a tisztségéről, mert aláírásával nem járulhat hozzá egy autoriter rezsim kiépítéséhez.
Emberi jogainkat nem az államtól kaptuk. Azért illetnek meg minket, mert embernek születtünk. Jogainkhoz akkor is ragaszkodunk, ha nem védi azokat alkotmány, alkotmánybíróság és köztársasági elnök. Ma még nem teljesen ez a helyzet – emlékezet a három szervezet, amely felszólítja az államfőt, hogy „álljon ki az emberek alapvető jogaiért, és vétózza meg az alaptörvény negyedik módosítását!”
Áder János hétfőn Berlinben tárgyalt. Megbeszélésein téma volt az alaptörvény módosítása, amelyről szerinte tárgyalópartnerei nem kaptak pontos tájékoztatást, de ő „ezt a hiátust” igyekezett pótolni, a felmerült kérdésekről „pontos, kimerítő jogi választ adni”.
A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg. Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek.
A kancellári hivatal sajtóosztályán az MTI érdeklődésére elmondták: Áder János vendéglátója Joachim Gauck szövetségi elnök, ezért a kancellári hivatal a szokásoknak megfelelően nem ad külön tájékoztatást a látogatásról, így a magyar államfő és Angela Merkel megbeszéléséről sem.
