Az új intézmény a Magyar Energia Hivatal jogutódja lenne, feladata lenne az árszabás és ez látná el a gáz-, áram-, víz- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatók felügyeletét.
A hivatal elnökét a miniszterelnök nevezné ki hét évre és csak akkor lehetne felmenteni, ha összeférhetetlenségét nem szünteti meg 30 napon belül, ha cselekvőképtelenség miatt gondnokság alá kerül, ha jogerős ítélettel börtönre vagy foglalkozástól való eltiltásra ítélik, illetve ha „neki felróható okból” több mint fél évig nem tesz eleget a feladatainak. Egyébként megbízatása csak halállal, lemondással vagy akkor szűnne meg, ha a kinevezés időtartama lejár, vagyis a most kinevezett első elnök esetében 2020-ban.
Az elnök fizetése a KSH által az előző évre megállapított havi átlagos bruttó kereset tízszerese – ez a jelenleg adható maximum, ami idén több mint havi 2,2 millió forint.
A hivatalnak akár öt alelnöke is lehet, őket ugyancsak hét évre az elnök nevezné ki, fizetésük a havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. A jogszabály tárgyalása még nem szerepel a parlament napirendjén, de ugyancsak pénteken egy, a 2013-as költségvetést módosító törvényjavaslatot is benyújtott a kormány az Országgyűlésnek. Ebben pedig már benne van az új hivatal.
