A GKI elemzésében kiemeli: a kormányzat fő célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek érdekében újabb megszorító lépések várhatók. Valószínű, hogy ezek közvetlenül elsősorban az üzleti, ezen belül a bankszférát fogják érinteni, de továbbhárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami tovább csökkenti a beruházási hajlandóságot.
A magyar gazdaság külső feltételei alig javulnak. Az EU a tavalyi 0,3 százalékos visszaesés után ugyan 0,1 százalékkal növekedhet 2013-ban, de ezen belül a német gazdaság dinamikája 0,7 százalékról 0,5 százalékra lassul. A régióban Szlovénia, Horvátország és a stagnáló Csehország kivételével Magyarország minden versenytársa növekedésre lesz képes. Ezzel szemben a magyar gazdaságban ugyan a mezőgazdaság a tavalyi nagy aszály után növekedhet az idén, valamint az ipari és az informatikai szektor némileg bővülni tud, de a továbbra is csökkenő beruházások miatt a gazdaság összes többi ágazata (kereskedelem, szolgáltatás) visszaesik. A belföldi piac zsugorodik, aminek következtében a kisvállalkozások szenvednek.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2013-ban és 2014-ben is 3,4 százalék lesz, pótlólagos – tartós, szerkezetátalakító – intézkedésekkel azonban 3 százalék alá csökkenhet. A GKI véleménye szerint a kormány hamarosan megközelítőleg 200 milliárd forintos kiigazítást fog bejelenteni, hogy kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól, és ezzel kiiktassa a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségét.
A bruttó átlagkereset a GKI prognózisa szerint 4,0 százalékkal, a reálbér mintegy 0,5 százalékkal, a minimálbér szintjén 2 százalékkal emelkedik. A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság azonban feltehetőleg nem növeli fogyasztását. A foglalkoztatás és a munkanélküliség stagnálását is csak statisztikailag biztosítja a közmunkába bevontak számának bővítése, ez egy növekedésképtelen gazdaságban nem is lehet másként – mutat rá a kutatóintézet.
A beruházások a tavalyi 5,2 százalékos visszaesés után ebben az évben két százalékkal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis nem tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése
