A Princeton Egyetem professzora a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman blogjában írt újra vendégbejegyzést Magyarországról. Ahogy Scheppele írja, amíg egy éve még azzal volt tele a világsajtó, hogy Magyarország többpárti demokráciából egypárti állammá süllyedt vissza, mára elhalkultak a bírálatok.
A Fidesz egyrészt kivárta, amíg elül a vihar, másrészt úgy tűnt, hogy a brüsszeli szankciófenyegetések és az amerikai felhördülés hatására változtat a leginkább kifogásolt jogszabályokon, a bírók kinevezése gyakorlatán és a médiatörvényen. Úgy tűnt, hogy az Alkotmánybíróság is teszi a dolgát: bár a taláros testület hatáskörét korlátozták, és a sorait párthívekkel tűzdelték meg, az Alkotmánybíróság sorozatban hatálytalanította az előtte landoló orbáni reformokat: így nyilvánították alkotmányellenesnek a bírók korai nyugdíjazását, semmisítették meg, hogy Magyarországon bűntettnek számítson hajléktalannak lenni, és törölték el a röghöz kötést is.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének mindezt hajszálvékony többséget szerző ügyes manőverezéssel és a meglepően aktív ombudsman, Szabó Máté közreműködésével sikerült elérnie – írja Scheppele, elismerve, hogy ő is rosszul jósolt, és az Alkotmánybíróság határozott döntésekkel védte meg az alapvető jogokat és az alkotmányos alapelveket.
A 2012 előtti döntések eltörlését elvileg lehet azzal indokolni, hogy az új alkotmányhoz új döntések kellenek, csakhogy az Alkotmánybíróság ezt már biztosította, amikor úgy határozott, hogy azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, ahol a régi és az új alkotmány szövege lényegileg megegyezik, a korábbi döntések az irányadóak.
Ha ezeket a régebbi rendelkezéseket érvénytelenítik, egyrészt „semmivé foszlik” az alkotmányt értelmező és védő esetjog, és megszűnik a garancia az emberi jogok védelmére is. Újra döntésre lehet szükség például a halálbüntetés ügyében, amelyet egy régi alkotmánybírósági döntés törölt el, az új alkotmány viszont nyíltan nem tiltja meg, de hasonló a helyzet a személyi számmal is, ami pedig a közéleti személyiségek bírálhatóságát illeti, bár a hozzá való jogot az alkotmánybíróság megvédte, az új alkotmányban nincs ott a szólásszabadsághoz tartozó jogok között – emlékeztet a professzor asszony.
