Az elmúlt napokban a – nem tisztázott kompetenciájú – Magyarországi Szülők Országos Szervezete elnöke nagy port kavart javaslatai elfedték, hogy hivatalosan, a jogszabályok – például a Nemzeti köznevelésről szóló törvény – már rég pontosan rögzítik, ki taníthat a szeptembertől 1. és 5. évfolyamon (majd felmenő rendszerben minden évfolyamon) kötelezően bevezetendő erkölcstanórákon.
Fotó: MTI / Komka Péter
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az FN24-nek elmondta, alsó tagozatban a tanítók minden további követelmény nélkül taníthatják a tárgyat, míg felső tagozaton vagy szakos (etika, filozófia satöbbi) pedagógus, vagy egy hatvanórás továbbképzésen részt vett kolléga tarthatja majd az erkölcstanórát. Arra a kérdésünkre, hogy szeptemberig elegendő pedagógus lesz-e alkalmas (végzi-e el a tanfolyamot) a tantárgy oktatására, az államtitkár azt mondta, mivel hosszú évek óta léteznek Magyarországon hasonló, választható akkreditált továbbképzések, így ez nem lesz gond, lesz elegendő pedagógus.
Csak az erkölcstan kötelező
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter február 20-án kelteztetett – a szocialista Lendvai Ildikó írásbeli kérdésére írt – válaszában az olvasható, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény „nem vezet be kötelező hit- és erkölcstanoktatást”. Gloviczki Zoltán szerint nincs ellentmondás e levél és a törvényben rögzítettek között, hiszen ez utóbbi a kötelező erkölcstanórát vezeti be, amely helyett választható hit- és erkölcstanoktatás. „A törvény tehát nem vezet be kötelező hitoktatást, hanem egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is. A választás a tartalomra és nem az órára vonatkozik, a tanulónak tehát valamilyen órán mindenképpen részt kell vennie. Így nem beszélhetünk választható óráról sem, csak választható tartalomról.”
A hittant tanítónak „egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie”. Tehát hittanár pap, lelkész, teológus is lehet. Nem biztos, hogy a szülő talál a saját felekezetének megfelelő hittant, ugyanis egyik egyház sem kényszeríthető arra, hogy megszervezze a hit- és erkölcstanoktatást. A szülő abból az „étlapból” választhat, amit elé tesznek, amennyiben nincs kedvére való, akkor a gyerek erkölcstant fog tanulni.
Erkölcsileg feddhetetlen
Gloviczki nagyon diplomatikusan fogalmazott – „a minisztériummal kapcsolatban álló civilszervezet” – a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének javaslataival kapcsolatban. Az államtitkár úgy véli, az egyesület „számos, már rendezett jogszabályi kérdés mellett jogszabályokban nem rögzíthető, szubjektív etikai normákat kérne számon az állami szabályozástól”.
Mint mondta, Magyarország oktatásra-nevelésre vonatkozó jogszabályi környezete szükséges és elégséges módon szabályozza a pedagógusok pályaalkalmasságának feltételeit. Ahhoz jelenleg is erkölcsi bizonyítvány benyújtása szükséges. Hozzátette: „A pedagógus pálya és hivatás egészében szükségesnek tartjuk erkölcsileg feddhetetlen kollégák alkalmazását.”
„A minket körülvevő világ rengeteg ellentmondásos üzenetet közvetít, nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy viszonylagossá váltak a társadalmakat szervező értékek. Ezért is különösen fontos, hogy egy olyan tantárgy, amely segíti az ezen értékek közötti eligazodást, beépül a tantervbe” – indokolta lapunknak Gloviczki Zoltán az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan óra szükségességét.
