Belföld

A HÖOK megdöbbent, és egyelőre nem tárgyal

Nekik nem szóltak az alkotmánymódosítási tervekről.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) február 16-i soproni közgyűlésén határoz majd arról, részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában. Addig a munkacsoportok ülésein sem vesznek részt – írja közleményében a szervezet.

A HÖOK elnökségi ülése után kiadott közleményben hangsúlyozzák: megdöbbenéssel fogadták, hogy a kormány és a kormánypárti többség a felsőoktatási kerekasztal napirendjén szereplő ügyekben az alaptörvény módosítására készül. A miniszter nyilatkozatával ellentétben erről a lépésről az elmúlt hetek során semmiféle tájékoztatást nem kaptak – tették hozzá. Ellenkezőleg, bár a felek eltérő véleménye a kezdetektől ismert volt, a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megkötött részmegállapodás épp annak érdekében hívta életre a kerekasztalt, hogy a mégoly távoli álláspontok közeledhessenek egymáshoz – rögzítették.

A HÖOK elnöksége úgy látja, hogy sem a kerekasztal, sem a szakmai előkészítést végző munkacsoportok munkája nem vehető komolyan akkor, ha a folyamatban lévő egyeztetések alatt megváltozik az azokkal kapcsolatos jogszabályi környezet.

A kommünikében kitértek arra is, hogy közösen vállalt céljaik szellemében támogatják a hallgatók önszerveződő megmozdulásait, amennyiben azok pártpolitikától mentesen, a hatályos jogszabályi keretek között zajlanak, és nem zavarják meg az intézményekben folyó oktatást és munkát. Arra kérik a szabad véleménynyilvánítás jogával élőket, hogy legyenek tekintettel azon hallgatótársaikra is, akik a fórumokhoz, demonstrációkhoz nem kívánnak csatlakozni, az ő előadásokon és gyakorlatokon való részvételüket ne korlátozzák.

A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A HÖOK akkor “gyáva és hazug” lépésnek nevezte ezt. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy vasárnapi sajtótájékoztatón az Indexnek azt mondta, a HÖOK ott volt a hallgatói szerződés kérdését megtárgyaló munkacsoportban, és így semmi olyan nem történt, amiről ne lett volna tudomásuk.

A Hír24 azóta megpróbálta kideríteni, miért kell az alaptörvényben rögzíteni a hallgatói szerződések feltételeit, de a kormánypárti képviselőktől csak kitérő válaszokat kapott.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.