A volt kormányfő az M1 Az Este című műsorában hétfőn azt mondta: ha az MSZP nem kádári utódpárttá vált volna a kilencvenes évek elején, akkor lehetett volna belőle szociáldemokrata párt, amely “soha nem állt volna össze a szabaddemokratákkal”. Nagy hibát követett el a magyar baloldal, hogy nem vált szociáldemokratává, mert így most elmondható róla, hogy “ne kerüljön kormányra, mert mérhetetlenül nagy bajok származnának belőle” – jegyezte meg.
Boross Péter beszélt arról is: nem jó érzés, hogy a rendszerváltás után 2014-ben először esik meg az, hogy nem indul az MDF a parlamenti választásokon. Annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF soha nem tudott igazán párttá válni, egy mozgalomból vált kormányerővé 1990-ben, ezért “nem volt ideje megszilárdulni pártként”. 1996-ban elnökválasztás ürügyén kettészakadt az MDF parlamenti frakciója, és ha egy párt szakad, akkor “elkezdi ásni saját végzetét” – fogalmazott.
Nem kell IMF-hitel!
Az IMF-tárgyalások kapcsán azt mondta: “ha egy országnak nincs szüksége hitelre, ne is vegye fel”, mert az mindig visszafizetési kötelezettséggel jár, véleménye szerint pedig jelenleg nem kell az országnak IMF-hitel. Az Orbán-kormány a korábbi szocialista kormányok által felvett hiteleket fizeti most vissza – tette hozzá.
Nagy eredményként, óriási teljesítményként értékelte, hogy “sikerült bepofozni” a költségvetés hiányát három százalék alá, aminek jelentőségét – mint mondta – az ország lakosságában is tudatosítani kell. Ez a mutató tíz éve kilenc százalék körül volt, ami rákényszerítette a hitelfelvételre a Gyurcsány-kormányt – emlékeztetett.
Mint mondta, a mostani parlament munkájában eleinte “kétségkívül volt némi kapkodás”, mert szem előtt tartották, hogy a választási ciklus harmadik évében már konszolidációra, a kialakult viszonyok folytatására van szükség. Megjegyezte, az új alaptörvény meghozatalára azért is szükség volt, mert az 1989-es alkotmány nem volt legitim, mivel nem választott parlament hozta, ugyanakkor a mostanit egy olyan parlament hozta, amelynek többségi aránya ezt lehetővé tette.
Ügynök és ügynök között is van különbség
Volt titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként Boross Péter kitért arra: nem lehet felelőtlenül, hozzá nem értő módon nyilvánosságra hozni, hogy kik voltak ügynökök a pártállami rendszerben. Megjegyezte, a jogi szabályozás szerint csak közfunkciót betöltő emberek esetében lehet nyilvánosságra hozni 1989 előtti titkosszolgálati múltjukat, de azt, hogy mit jelent a “közfunkció”, nem határozták meg.
Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy ki miért lett ügynök, nem lehet egyformán megítélni azt, aki önös érdekből, előnyökért, önszántából jelentett, azzal, aki kényszer hatására tette mindezt, ugyanakkor azok eseteit, akik ügynökként másokat tönkretettek, a közvélemény elé kell tárni.
Felvetette: azt is meg kell fontolni, hogy ha az egykori ügynök már nem él, akkor utódaikkal ezt lehet-e közölni. Hozzáfűzte, a nemzeti emlékezet bizottsága, amely az ügynökmúlttal is foglalkozott volna, nem állt fel, és csak a sajtóból értesült arról, hogy ő lett volna a testület elnöke.
Boross Péter rámutatott: az Európai Unió az utóbbi években egyre több részletkérdés szabályozásába bonyolódott, ami miatt “abszurd egyensúlyzavar” mutatkozik a térségben, mert olyan ügyekbe szólnak bele, amiket nem kellene nekik észrevételezni eljárások formájában. Szerinte korai volt az euró bevezetése, mert előtte a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikáit kellett volna egységesíteni.
