A volt államtitkár neveket nem említ, de úgy véli: a Fidesz-frakció – amelynek még egyelőre ő is tagja – azzal, hogy az alaptörvénybe foglalta a Magyarországon korábban ismeretlen integrációs modellt – felülírta azt a néppárti agrárprogramot, amelynek a vidéki voksokat köszönhette. Tavaly év végén Ángyán az integráció „alaptörvényesítése” ellen szavazott, emiatt 250 ezer forintos büntetést szabott ki rá a Fidesz-frakció vezetése, ami Ángyán szerint sértette az Alaptörvényt. A képviselő most azoknak a gazdaszervezeteknek köszönte meg a segítséget, amelyek összegyűjtötték a pénzt helyette.
“Az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalma alaptörvénybe illesztésének hátterében – amint azt a belső körökből származó információk alapján némiképp sikerült összerakni – a potenciális nagytőkés integrátorok „kívánsága” és a velük való előzetes megállapodás állhatott – írja a volt államtitkár nyílt levelében. Az állam az integrációs feladatokat a hét eurorégiónak megfelelően szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak koncesszióba adná több évtizedre. Így a gazdálkodás teljes haszna ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút „profitcentrumok”. Ángyán Jószef szerint ez szöges ellentétben áll a szövetkezeti modellel, amely a családoknak a teljes vertikum hasznát visszaosztja, így azok válnak „profitcentrummá”, a munka haszna helyben marad, és a helyi gazdaságot, a helyi közösséget erősíti.
A fideszes parlamenti képviselő többször is nehezményezte, hogy több ezer hektáros birtokok jöhetnek létre, az állam pedig pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával annak adhatja a földet, akinek akarja. Ángyán József korábban lapunknak pontosan elmagyarázta, miért hatalmas üzlet a föld. Mint mondta: az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot – ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. „Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk.”
