A tárgyalások azért akadtak meg, mert a felek eltérően vélekednek arról, milyen megállapodás szükséges Magyarországnak – közölte a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a köztévé reggeli műsorában. A kormány elővigyázatossági hitelkeretet szeretne a Nemzetközi Valutalaptól, a szervezet szerint ugyanakkor az országnak készenléti hitelre van szüksége. Ez egy bolt. A boltos megmondja, milyen áruja van, mit szeretne eladni. Mondhatjuk, mire van szükségünk, a vita azon folyik, hogy az IMF mást adna el. Magyarország tudta finanszírozni az államadósságot az elmúlt egy évben, nem pénzért áll sorba, hanem egy „casco biztosításért”, hogy ne legyen baj – tette hozzá Varga Mihály.
A miniszter közölte: a küldöttség mostani látogatása nem része a tárgyalássorozatnak, a 2008-as egyezség felülvizsgálati eljárása tart, de a megbeszélések elvezethetnek oda, hogy közelebb kerüljön a megállapodás. Varga Mihály szerint az előző szocialista kormány által kötött 2008-as megállapodás miatt az emberek elveszítették egyhavi jövedelmüket, nyugdíjukat, csökkentek a családi támogatások is, „ha a szocialistáknak most az fáj, hogy ilyen lépésekre most nem került sor, akkor nagyon csalódott vagyok”. A kormány célja, hogy a gazdaságpolitika nyertesei az emberek legyenek – tette hozzá.
Az IMF szerint Magyarország pénzügyi egyensúlya rendben van, teljesülhet a három százalék alatti hiánycél, csökkent az államadósság, a gazdaság növekedéséről ugyanakkor eltérőek az álláspontok. A valutalap azt mondja, azért nincs növekedés, mert nincsenek beruházások, ennek az az oka, hogy nincs hitelezés, aminek hátterében az áll, hogy túl vannak adóztatva a bankok – fogalmazott Varga. Szerinte ez egész Európában probléma, bankadótól függetlenül. Magyarországon úgy tűnik, óvatosabbak a vállalkozások, ezért is kisebb a beruházási hajlam, és “ezért is van kisebb mértékű gazdasági növekedés” – magyarázta.
Barcza: Magyarországnak jár a lengyel megoldás
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője lapunknak azt mondta: az elővigyázatossági, illetve a készenléti hitelkeret költsége közvetlenül nem összehasonlítható, mert a készenlétinél „az ország veszít pénzügyi szuverenitásából, hiszen nemcsak a keret megállapításánál, hanem az igénybevételénél is egyezkedni kell. Barcza György szerint Magyarországnak – eredményei alapján – az elővigyázatossági hitelkeret járna, nem a készenléti, amelyet olyan ország kap, ahol makrogazdasági problémák vannak, s ezek kezeléséhez nyújt segítséget az olcsó IMF-hitel.
Sokkal olcsóbb az IMF-hitel
A lakossági forintállampapírokért jelenleg 8-10 százalékot fizet az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK), míg az euróalapú lakossági papírért 5-8 százalékot. A nagyobb befektetőknek mostanában 6-8 százalék kamatot ígér az ÁAK. Az IMF-hitelek költsége ezzel szemben 3-4 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 4-5 százalékpontnyi kamatot is spórolhatna a kormány azon, ha a legolcsóbb devizaalapú hitelt választaná, vagyis az IMF hitelét. Ez összegszerűen az idén lejáró adósság esetében körülbelül 75 milliárd forint – évente.
