Ahogy a harmincas években országzászlók állításával jelezték Trianon bűneit, úgy 2013-ban feliratos oszlopokkal, sztélékkel jelölik meg a nemzet emlékhelyeit. A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely oszlopának avatása után Pákozd került sorra. A katonai emlékpark önmagában is mementója, akárcsak a fehérvári prépostság romja nemzetünk történelmének – mondta ünnepi beszédében L. Simon László kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: éppen ez indokolja, és egyben adja meg a választ arra a kérdésre, mi szükség van Székesfehérvár szomszédságában újabb nemzeti emlékhelynek.
165 évvel ezelőtti első győzelmével itt, Pákozdon írta be magát a világtörténelembe a Magyar Honvédség, és emiatt mindannyiunknak a lelkében emlékhelyként élt eddig is e dombos vidék – hívta fel a figyelmet Vargha Tamás honvédelmi államtitkár.
Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök Vörösmarty szavaival kezdte beszédét: most tél van és csend és hó és halál. A Pákozdi Katonai Emlékpark e súlyos szavak és a mögötte dobogó magyar szívek előtt tiszteleg, hisz hetven esztendeje a Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadserege az urivi áttörést követően gyakorlatilag teljesen odaveszett – mondta a vezérezredes.
A ’48-as eszmék szellemét hordozó Katonai Emlékpark is olyan hely, amely meghatározza nemzeti tudatunkat, és minden ilyen helynek nemzeti emlékhellyé kell változnia – hívta fel a figyelmet Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár.
A négy szónok közösen avatta fel a Pákozdi Nemzeti Emlékhelyet jelképező feliratos oszlopot, majd a katonai díszzászlóalj díszmenettel tisztelgett.
A nemzeti emlékhely avatásával egy időben a Fejér megyei és fehérvári jobbikos szervezetek kétszáz méterrel arrébb, a Don-kanyar Kápolnánál emlékeztek meg a hetven éve felmorzsolt magyar hadseregről.
