2013 január elején sokkolta az állatbarátokat az a hír, hogy Makón a gyepmesteri telepen az elhullott állatokat gyűjtő konténerbe valaki félholt állatokat dobott bele. Egyesek szerint (mivel szabad a bejárás) a telepre bárki korlátlanul élő és elhullott állatokat bevihet. Az állatvédők szerint a gyepmesteri telepek klasszikus formában idejétmúltak, az utcán befogott élő állatok számára korszerű karanténra, gyógyításra és pártfogó helyre, a begyűjtött állati tetemek kapcsán pedig modern ártalmatlanító egység működtetésére van szükség.
Seres Zoltán az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője Szegeden jó példával a korábban hosszú évtizedekig profitorientáltan működő gyepmesteri telepet 2006-ban a településsel együttműködve nonprofit Állatvédelmi Központtá alakította. Az Orpheus Állatvédelmi Központ az utcáról megmentett állatokat a kötelező karantén után gyógyítja, és gazdához adja. Igen, sajnos nem minden állat menthető meg, az élettel össze nem egyeztethető (pl. gerinctörött) sérült – beteg, elaltatandó állatok aránya 5% alatt van.
Szegeden az Állatvédelmi központ hátterében működik az elhullott állatokat gyűjtő részleg, ahol évente akár 10-20 tonna elütött, utcára kidobott, közterületen pusztuló állati tetem gyűlik össze. A lakosság körében tartott hobbi és gazdasági állatok egy része tartás közben pusztul el… így ezek is, illetve természetben élő állatok tetemei is a gyűjtőhelyre kerülnek. Egy tetemgyűjtő hely humán és állategészségügyi okokból nem lehet szabadon, az Orpheus Állatvédő Egyesületnél szigorú higiéniai szabályok vannak érvényben.
Az Állatvédelmi Központ megfigyelő helyére kerülnek az utcáról megmentett (kidobott, elveszett, elütött, beteg, pl. veszettséggyanús, fagyott) állatok, melyek a karanténidő letelte után, felerősödve a www.ebangyal.hu gazdikereső programja révén eredeti gazdájukhoz vagy az egész országból érkező felelős örökbefogadókhoz kerülnek.
A www.sinter.hu oldalon működő „SintértNE!” településfejlesztő programmal az ország 3200 településének önkormányzatait, illetve az állatvédő szervezeteket az állatvédő egyesület arra buzdítja, hogy az Orpheushoz hasonlóan az állatvédő egyesületek az önkormányzatokkal állapodjanak meg egy jobban átlátható, reformokat és fejlődést hozó együttműködésben, azaz abban, hogy a települések kóbor állatait szakszerűbben lehessen összeszedni, a tevékenység alapja legyen az állatok védelme, a fenntarthatóság, a higiénia, a racionális gondolkodás.
A háziállatokért minden esetben a tartó (aki eteti, aki gondját viseli) a felelős. Az Orpheus Állatvédő Egyesület több évtizede azért dolgozik, hogy a lakosság állatokkal kapcsolatos szemléletét bővítse. Az egyesület „…legjobb annak a kóbor állatnak, amelyik meg sem születik…” jelmondata nagy igazság, hiszen ha nem engedné a gazdi az állatok szaporodását, nem képződne kóbor állat sem. Ezzel ellentétben sokan felelőtlenül magukhoz vesznek állatokat, amit hamar megunnak és utcára dobnak. A probléma alapja, hogy sokkal több állatot szaporítanak az emberek, mint amennyi felelős gazda van, így bárki bármikor szerezni tud – akár fajtiszta – kutyust, cicust vagy más hobbiállatot, akiknek egy része utcára dobás révén pusztulásra van ítélve.
