Belföld

Szinte naponta elgázol valakit a vonat

Rendszerint több vasúti gázolás történtik egy hónapban, néha naponta is. Baleset, figyelmetlenség és öngyilkosság az okok között.

Legutóbb január 4-én jelezte a Mávinform ügyeletese, hogy gázolás miatt késnek a vonatok. Ezen a napon kétszer is megtörtént a baj: Tatabányánál és Dunakeszinél is ember lépett a vonat elé, emiatt késtek a vonatok, többek között Győrben is.

Január 3-án, egy nappal korábban is hasonló eset történt a Karcag és Püspökladány közötti vasúti szakaszon. A tájékoztatás szerint az érintett vonalon átlagosan 15-20 perces késések voltak, mert a Karcag és Püspökladány között közlekedő személyvonat elütött egy embert a kora reggeli órákban.

Újév napján egy 17 éves fiatal lelte halálát a síneken. A baleset Kőbányán történt, szintén gázolás. Innen sem kell messze utazni a múltba: 2012. december 30-án az alsógödi vasútállomáson egy idős nő lépett a vonat elé, nem élte túl a balesetet.

December 28-án és 29-én szintén szerencsétlenséget követelt a figyelmetlenség. Mindkét napon embereket ütött el a vonat. A sorozat sajnos itt nem szakad meg. Évekre visszamenően tudnánk sorolni a tragédiákat, ám ettől most eltekintünk. Elmondható azonban, hogy átlagosan hetente kétszer történik hasonló eset, ám mint  láthattuk az sem ritka, ha naponta, sőt, naponta többször is beszámol az MTI az eféle balesetekről.

„A vasút veszélyes üzem” – idézi vasúti riportkönyvében Moldova György egy vasutas szavait. A Győr24-nek egy mozdonyvezető mesélt arról, hogyan szembesülnek ezekkel a tragédiákkal munkájuk során.

„Egy rossz lépés, egy spicces gyalogos a peronon potenciális áldozat lehet. Nagy a felelősség a mozdonvezetőn és az utaskísérőn is, hiszen mi még indulás után is figyeljük a tükörben, hogy nem-e akar valaki felugrani a mozgó szerelvényre, esetleg egy ittas egyén a kerekek alá esni. Ezek könnyebben kivédhetők. Egyes állomásokon van aluljáró, az utasok mégis a vágányok között futkoznak át. A szerencsétlenségek zöme tehát kivédhető lenne a szabályok betartásával és a felelős gondolkodással.

A menet közbeni gázolások ellen azonban a mozdonyvezető sem tud mit tenni. A 80-120-as sebességnél túl hosszú a fékút, lehetetlenség időben megállni. Amikor legutóbb elütöttem valakit, csak annyit álttam, hogy a kanyarban egy férfi a sínekre hajtja a fejét. Vészfékeztem hangjelzést adtam és lehajtottam a fejem” – mondta el a neve mellőzését kérő mozdonyvezető.

„Mert bizony akad, aki önszántából áll a sínekre. Ha gyanús alakot látok ténferegni a sínek mellett, figyelmeztetni szoktam a kollégákat, hogy figyeljenek abban a kanyarban. Merthogy az öngyilkosok a kanyart választják, ahol későn vesszük észre őket. Olyat is láttam már, hogy egy férfi az utolsó pillanatban meggondolta magát és elugrott a mozdony elől. Mondani sem kell, egy masiniszta sem díjazza ezeket a mutatványokat, hiszen lelkileg minket is megviselnek a történtek. Van aki jobban tűri, van aki nehezen dolgozza fel a gázolást” – mesélte a témával kapcsolatban a masiniszta.

A KSH statisztikái szerint a sérüléssel járó vasúti balesetek száma jelenleg stagnál, de az elmúlt 10 évhez képest nagyon sokat csökkent. A halálesetek számáról ugyanez mondható. A bajt az esetek többségében a figyelmetlenség okozza. Az utas megbotlik a peronon, megpróbál mozgó vonatra fel, illetve arról leszállni, de sok eset történik a vasúti átjárókban is, ahol a fénysorompó jelzéseit és a KRESZ által előírt szabályokat hagyják figyelmen kívül a közlekedők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik