A szakszervezeti szövetségek elégedetlenek a július elsejével életbe lépett új Munka törvénykönyvével, és annak korrekcióját várják jövőre, az év végi minimálbér-megállapodást azonban jó eredménynek tartja a Liga és a Munkástanácsok is, miközben az Autonómok és a SZEF szerint romlani fog a munkavállalók helyzete 2013-ban.
MOSZ: bíztató a minimálbéremelés
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: 2012 a keserűség éve volt, 2013 talán a lehetőségek éve lesz. A fizikai dolgozók idén két fontos területen is érzékeny pozícióvesztést szenvedtek el. Reálbérük – mindenekelőtt az egykulcsos adó bevezetése, illetve az adójóváírás kivezetése miatt – 6-8 százalékkal csökkent, ráadásul ott, ahol az adókompenzációt nem hajtották végre a munkáltatók, a reálbér csökkenése ennél is nagyobb volt.
Palkovics Imre szerint az új Munka törvénykönyvének (Mt.) bevezetése és a rendvédelmi dolgozók érdekegyeztetési rendszerének “szétzilálása” volt a másik “keserű pirula”. Az új Mt., amelynek hatása 2013-tól fog kibontakozni, egyszerre idézheti elő a keresetek csökkenését és a kiszolgáltatottság növekedését a munkahelyeken – vélekedett az elnök.
Hozzáfűzte: “természetesen ismerjük a gazdaság nehéz állapotát és a kormány küzdelmét az eladósodás megállításáért, ez utóbbi céllal magunk is egyetértünk. Úgy gondoljuk azonban, hogy a társadalmi szolidaritás 2012-ben nem érvényesült megfelelően, a terhek elosztása nem vette kellően figyelembe a legnehezebben élő társadalmi csoportok teherviselő képességét” – jelezte Palkovics Imre. A MOSZ azonban értékeli a nyugdíjak inflációt követő emelését, amely 2012-ben is megvalósult – tette hozzá.
Palkovics Imre szerint bíztató, hogy az idei év végén – ha nehezen is – de létrejött megállapodást a minimálbérekről. Ez több év után először eredményezhet az alacsony jövedelműek körében reálbér növekedést, természetesen csak akkor, ha a minimálbérek feletti kategóriákban is követik a példát a bérek korrekciójánál. Ugyancsak komoly hatása lesz a kormány rezsicsökkentő lépésének, amely önmagában 3 százalékos bruttó béremeléssel egyenértékű a legalacsonyabb keresetűek esetében – hangsúlyozta az elnök.
A Munkástanácsok bízik az érdekegyeztetési intézmények újjászervezésében, az Mt. esetében pedig a módosításban. Palkovics Imre szerint ugyanakkor jól vizsgázott a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma.
Liga: az átmenet éve
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az évet értékelve kiemelte: idén arra törekedtek, hogy a hosszas harcok és tárgyalások árán újjáélesztett társadalmi párbeszéd intézményein keresztül, megpróbálják javítani a munkavállalók nehéz gazdasági és szociális helyzetét.
Hangsúlyozta: decemberben a bérmegállapodás keretében öt év után először sikerült olyan mértékű minimálbér-emelésben megegyezni, amely reálbér-növekedéssel is együtt jár.
Gaskó István hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a Liga folyamatosan tárgyal a kormánnyal többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett a progresszív adózás bevezetéséről, valamint a hon- és rendvédelmi szakszervezetek, valamint a közszférás szakszervezetek diszkriminatív helyzetének megszüntetéséről. A Liga Szakszervezetek 2010 decembere óta fennálló célja továbbá a sztrájktörvény korlátozó rendelkezéseinek visszavonatása a jogalkotóval – jelezte az elnök.
Az idei év az átmenet éve volt a Munka törvénykönyve szempontjából is, hiszen 2012 júliusától az új Mt. teljes hatályosulásáig – 2013. január 1-ig – átmeneti szabályok is bonyolították az átállást. 2013 ezért az új Mt. által okozott anomáliák figyeléséről és kiküszöböléséről is szól majd – mondta Gaskó István.
A Liga Tanács 2012-ben új stratégiát fogadott el, amely alapján egyrészről továbbra is törekszik az ágazatok egységesítésére, másrészt az országos munkáltatói szövetségekkel kötött stratégiai megállapodások segítségével nyitni kíván a kis- és középvállalkozások felé.
SZEF: nem nőttek a bérek
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke kiemelte, hogy idén sem nőtt a közszféra több mint 650 ezer munkavállalójának bére, és jövőre sem fog. Úgy vélekedett, hogy 2011-hez képest a jogszabályi környezet romlott, mert “életbe lépett az új alaptörvény, amely azt a látszatot kelti, hogy amit a kormány csinál az törvényes”, miközben ez egyáltalán nem így van – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy erre a legjobb példa az új Munka törvénykönyve.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint “elégtelent” érdemel a kormány az oktatás és a szakképzés, valamint a Munka törvénykönyve kapcsán hozott idei intézkedéseiért. Az elnök szerint a kabinet “szétverte a nyugdíjrendszert”, elvette a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, és nem hajlandó érdemben tárgyalni egy új változatról.
Az érdekképviselet vezetője kiemelte: a kormány érdekegyeztetői gyakorlata sem elfogadható, és “az utolsó pillanatokban született jövő évi bérmegállapodás” is csak elégséges eredmény. Székely Tamás a kormány és a szakszervezetek közötti párbeszédet minősíthetetlennek tartja, s úgy véli, ez nem az érdekvédelem hibája.
Az elnök hozzáfűzte: kiváló osztályzatot érdemelnek a középiskolások és felsőfokú hallgatók az elmúlt hetekben történtekért, azért az összefogásért, amely a szakszervezetek számára is példaértékű lehet.
