A répa kicsi, a krumpli torz, a paradicsom nem szép piros – Nagy-Britanniában mégis mind a szupermarketek polcain várja a vevőket. A március száraz volt, a június túl csapadékos, az ősz viharos. Nem csoda, hogy a termés az átlagostól egy negyedével elmaradt, az áruházláncoknak nehézséget okozott a megfelelő áru beszerzése.
A több mint ezer üzlettel rendelkező Sainsbury szupermarketlánc ezért úgy döntött, hogy azt az árut is a polcokra pakolja, amit az előző években meg sem látott – írja az osztrák Kurier. Mit tehetett a többi bolt? Utánozta őket. Ennek eredményeképpen már háromszázezer tonna esztétikailag hibás gyümölcsöt és zöldséget adtak el, ahogy a Financial Times november végén közölte.
Nem a szépség a lényeg
A brit vásárlók azzal, hogy a külalakra másodosztályú, de jóízű zöldséget és gyümölcsöt megvásárolják, egyértelműen elismerik a brit gazdálkodókat. A Guardian című lap arról számolt be, hogy az előző években a termés negyven százaléka szépséghiba miatt nem került az üzletekbe.
Természetesen szemre mutatós élelmiszert vásárolunk elsősorban, de azt is tudni kell, hogy a szépségnek megvan az ára. Ha a kereskedelemben sok áru eladatlan marad, az eladható nyilván drágábban kel el.
A konzervipar szinte teljesen automatizált gépsorai azonban sajnos nem tudnak mit kezdeni a görbe uborkával vagy a formátlan burgonyával. Hasonló a helyzet a vendéglátóiparban is.
Pazarlás világszerte
Az Európai Unióban a fogyasztható élelmiszerek akár ötven százalékát is elpazaroljuk, miközben a hetvenkilenc millió uniós polgár él a szegénységben és tizenhat millióan a karitatív szervezetek adományaitól függnek. Éppen ezért az EU célul tűzte ki, hogy 2025-ig az élelmiszer pazarlását a felére csökkentse. Ha ugyanis semmit nem teszünk, akkor a következő évtizedben az elfecsérelt élelmiszerek aránya további negyven százalékkal is nőhet, ahogy az Európai Bizottság kiszámolta.
|
Az Európai Bizottság szerint a pazarlásért |
|
42%-ban a háztartások, 39%-ban a termelők, 14%-ban a vendéglátóipar 5%-ban a kereskedelem a felelős. |
Ne gondoljuk, hogy Európa egyedi eset lenne. Az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a megtermelt zöldség és gyümölcs ötvenkét százaléka kerül a szemétbe a Food and Agriculture Organisation 2011 évi jelentése szerint. De a tenger gyümölcseinek fele, a hús majd negyede, a tej ötöde sem kerül az asztalokra.
Uniós kezdeményezés
Az Európai Bizottság 2014-et „Az élelmiszerpazarlás elleni év”-nek nevezte ki. Azt szeretnék, hogy nemzeti és európai szinten is téma legyen a pazarlás. Elrettentésül még néhány adat:
179 kg élelmet dob ki évente minden egyes uniós polgár, ami összességében nyolcvankilenc millió tonna egy évben. Közvélemény kutatások alapján minden ötödik vásárlás valójában a kukába vándorol. Tudatos vásárlással ez az arány akár hatvan százalékkal is csökkenthető lenne, ami nem csak a tartalékaink megóvását jelentené, de a környezet terhelését is csökkentené.
| Végül néhány tipp, hogyan lehetne kevesebb ételt pazarolni: |
|
• Írjon mindig bevásárló listát. Vizsgálatok kimutatták, hogy a listával vásárlók kevesebb és egészségesebb élelmiszert vesznek és kevesebbet dobnak ki. • Főzzön több napra és gondoljon ki menü-variációkat. Így az előző napi maradékot még fel lehet használni. Például változatos körettel nem lesz ugyanaz a húsétel sem unalmas. • Vásároljon egyszerű, modern szakácskönyvet, amely segít gyorsan, tápláló ételeket készíteni. • Lehetőleg a környező gazdálkodók termékeit vegye meg. Az élelmiszerek 15 százaléka ugyanis már a szállítás közben megromlik, különösen igaz ez a déli gyümölcsökre. • Csökkentse a konyhai hulladékot. A zöldségeket hámozza vékonyan, hiszen a héj alatt van a legtöbb ásványi anyag és nyomelem. Persze előtte alaposan mossa meg a zöldségeket! • A lejárati idő sok élelmiszer esetében inkább figyelmeztetés. Nem kell kidobni az ételt, ha az még jó illatú és jó az állaga is. Kivétel a húsáruk! |
