Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján utalt rá, hogy a kormány számon tartja az önkormányzati vezetők tanulmányi idejét. Bár neveket nem említett, azt mondta, tudnak olyan vezetőről is, aki 10-12 éve jár ugyanarra az egyetemre. „Van olyan is, aki még mindig önkormányzati vezető, pedig 2010-ben kijelentkezett az egyeteméről” – mondta el a kormányszóvivő.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője is ráerősített erre, azt mondta, hogy a hallgatók 30 százaléka életvitelszerűen él az egyetemeken, főiskolákon, és ebben az önkormányzati vezetők élen járnak.
„Különféle jogosítványok vannak a hallgatói önkormányzatoknál, amelyek nem egyszer gazdasági érdekekkel ütköznek, mondjuk egy kollégium eladása vagy egy büfé üzemeltetése, és ennek kapcsán érkeznek a vállalkozói panaszok a kamarába, hogy próbáljunk valamit tenni. Szabályos, mert a HÖOK-nak, illetve ezeknek a szervezeteknek megvannak ezek a jogosítványai, de akkor az ember azért ránéz arra, hogy mégis hány éves a fiatalember, aki ezt a szervezetet irányítja. És kiderül, hogy 8 éve tanul és 36 éves” – ecsetelte Parragh.
Az ATV többször is próbált rákérdezni Parraghnál, hogy hogyan jutottak el ezekhez az adatokhoz, de részleteket nem árult el, a kérdésre többszöri nekifutásra is csak tőmondatokban válaszolt.
Molnár Csaba MSZP-s politikus szerint Parragh László állítása nem helytálló, az adatok ugyanis nem nyilvánosak. Molnár szerint a két nyilatkozat vagy jogosulatlan adatkezelés eredménye, vagy blöff. A célja pedig mindkét esetben a kormány felsőoktatás-politikáját bírálók lejáratása.
Jóri András volt adatvédelmi biztos szerint sem nyilvánosak az adatok, kivéve, ha a hallgatók beleegyeznek. Jóri azt mondta: nem is érti, hogy kerülhettek ki név szerinti információk az intézményekből. Elmondta, hogy a felsőoktatási intézmény ilyen adatokat nem szivárogtathat ki a saját nyilvántartásából. Közérdekű adat, hány hallgató van, illetve hányan fejezik be 5 éven túl az iskolát. Az viszont már nem lehet nyilvános, hogy ha valaki személyesen azonosítható belőle – hangsúlyozta Jóri.
A volt adatvédelmi biztos szerint az adatkezelés szabályossága megkérdőjelezhető, szigorú jogi következményekkel ugyanakkor nem járnak a történtek.
