Az Ifjúsági Magazin 1983. decemberi számának 25.oldalán egy akkor 17 esztendős budapesti gimnazista osztotta meg gondolatait az olvasókkal. A Kaffka Margit Gimnázium harmadik évfolyamára járó fiatalember “Mi az, ami abszolút nem érdekli a T. tanuló ifjúságot?” címmel adja közre gondolatait. A gimnazistát Deutsch Tamásnak hívták és írásának elején azon bosszankodik, hogy az akkori diákságot teljes mértékben hidegen hagyta a KISZ politikája.
„Hogy ide jutottunk, az tény, hogy miért, annak sok oka van. Elöljáróban azonban köteles vagyok megjegyezni: a fent említett kijelentés alól, mely szerint iskolánk diákságának nem első számú szívügye a KISZ, szerencsére van kivétel. Közéjük sorolom magamat is” – írta nyílt levelében Deutsch, akit később rövid ideig Deutsch-Für Tamásnak is hívtak.
A szerző kifejti, hogy ez az érdektelenség a fiatalok részéről mindössze csak egy felületes, tudományoskodó érvelés, hisz ezzel a közömbösséggel nemcsak a KISZ-ben való elkötelezettség hiánya jelenik meg, hanem az iskolákban az érdeklődésre számot nem tartó munka ellen lépnek fel.
“Első számú hibaként az a tény említhető, hogy a KISZ munkájában (és itt csak az iskoláról beszélek) a tévesen értelmezett mozgalmiság dominál” – folytatja gondolatait Deutsch Tamás. Véleménye szerint el kellene érni, hogy a KISZ “ténylegesen a fiatalok politikai-ideológiai nevelésére törekedjen”, hiszen óriási ezen a területen a lemaradás.
“Igen fontosnak tartom, hogy a KISZ-tagok végezzenek társadalmi munkát, tegyenek különböző felajánlásokat, viszont ezeknek a feladatoknak pontos céljuk legyen” – tesz javaslatot a szerző e fontos célok elérése érdekében, majd mondandóját a következő gondolatokkal zárja: “Köszönöm, hogy volt szíves végigolvasni ezt az írást, habár tudom, a téma már a könyökén jön ki. Szeretném remélni, hogy elgondolkozik néhány itt olvasott soron, és érdemlegesnek érzi, hogy a jövőben tegyen valamit a KISZ munkájának jobbátétele érdekében!”
Deutsch Tamás 1984-ben érettségizett le, majd 1986-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait.
Anélkül, hogy részleteznénk, milyen tisztségeket töltött be pártjában, illetve az első Orbán-kormányban, két aspektusra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a politikus attitűdje nem sokat változott az utóbbi 29 évben, hiszen a Twitter nevű közösségi oldalon manapság ugyanúgy “közkinccsé teszi” gondolatait, mint a rendszerváltás előtti ifjúsági lapban.
A dajcstomi néven rendszeresen “publikáló” Deutsch 2011 márciusában például azt írta: „Vannak szemét alakok. Vannak aljas emberek. Vannak rosszindulatú örültek. Vannak irtózatos gecik. Vannak gusztustalan rohadékok. És van Gyurcsány.”
A másik említésre méltó körülmény, hogy a tősgyökeres budapesti európai uniós képviselő a közelmúltban még Hódmezővásárhelyen lakott, sőt a Csongrád Megyei Közgyűléstől a megye díszpolgári címét is megkapta. Miután idén márciusban átvette az elismerést, egyre kevesebbet hallatott magáról az alföldi városban, melynek polgárait korábban saját arcképét ábrázoló falinaptárral is megajándékozta.
Mivel idén tavasszal nyilvánosságra került, hogy Lázár János (akivel szintén volt néhány politikai csörtéje) a nyártól a Miniszterelnökséget vezeti, és ezért le kell mondania a polgármesteri funkciójáról, ellenzéki körökben az a szóbeszéd járta, hogy Deutsch szívesen indulna a Fidesz színeiben a posztért a szeptemberi időközi választáson.
Mivel a Fidesz prominensei szerint Deutsch számára ez visszalépés lett volna, nem is foglalkoztak ezzel a lehetőséggel. Végül az addigi helyettes, Almási István ült bele Lázár székébe, igaz Deutsch Tamásnak is maradt elég funkciója, hiszen többek között az MTK SE elnöke.
