Belföld

Orbán beintett a külföldi parasztoknak

orbán viktor (orbán viktor, )
orbán viktor (orbán viktor, )

Cegléden szólalt föl a miniszterelnök. "Ahol hús van, légy is van" - ilyeneket is mondott.

Az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi “a zsebszerződéssel kilopott földet”, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot – mondta Orbán Viktor szombaton Cegléden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának kongresszusán.


Csányi Sándor tehenészetében

“Ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk”, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre ötven-száz éve nem volt példa – jelentette ki a kormányfő a parlament előtt fekvő új földtörvényre utalva.

A külföldiek termőföldszerzéséről szólva nyomatékosította: az új jogszabállyal ez “be van fejezve, nincs, nem lesz”. Orbán Viktor az előadásában szorgalmazta azt is, hogy folytatódjon az állami földbérletek megújítása.

A miniszterelnök a földtörvény céljai között említette “a zsebszerződéssel kilopott földek” visszaszerzését .

Föld, víz, hús, légy

A kormányfő meg kívánja védeni a termőföldet “a spekulánsoktól és a bankároktól”, emellett “korlátozzuk és visszametsszük a nagybirtokot”, valamint “megerősítjük a középbirtokosságot”.

Arra a magoszos felvetésre reagálva, hogy a földtörvény legyen kétharmados jogszabály, a miniszterelnök azt mondta, megfontolják a javaslatot, “de győzelemre készülünk, úgyhogy a vészforgatókönyveknek még nem jött el az ideje”.

Orbán szorgalmazta az állami földbérletek megújítását. “Zavarórepülések mindig voltak, mindig lesznek. Ahol hús van, légy is van” – eképpen fogalmazott. Majd biztatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, “tessék még több földet elvenni a hosszú távú gazdálkodási szerződésekből, és odaadni újaknak”.

A miniszterelnök jelezte, előkészületeket tett egy agrárbank létrehozására. Bejelentette továbbá, hogy döntött kormány öntözési hivatal létrehozásáról döntött. Úgy véli, “a fontos az, hogy lesz elérhető, olcsó, öntözésre használható víz, mégpedig sokkal nagyobb területeken, mint ahogy eddig volt”. (Minapi cikkünkből kiderül: a Kádár-rendszer derekán, 1972-73-ban öntöztük a legnagyobb területet, háromszázezer hektárt, de az is csupán 6 százaléka volt az ötmillió hektárnyi termőterületnek. Ma mindössze nyolcvanezer hektárra (1,6 százalék) juttatunk ki vizet mesterségesen.)

Csányi vagy Ángyán?

Mint ismeretes, az Országgyűlés a követekező hetekben tárgyalja a földtörvényt, mellyel kapcsolatban a kormánypártokban, az ellenzékben, és a hazai nagytőkések körében sincs egyetértés.

Ángyán József volt főldművelési államtitkár több helyen, így lapunkban is kifejtette: a Fidesz választási programjával egyetértésben a családi gazdaságokra alapuló birtokrendszert tartja üdvösnek.


Kisbirtokot! – Ángyán József

Vele szemben legutóbb e hét kedden, a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor fogalmazta meg álláspontját cége, a Bonafarm új tehenészeti telepének megnyitóján. (Riportunkat itt olvashatja.)

Csányi azzal érvelt: ha a befektetők nem kapnak akkora földterületet, amin megtermelhetik az állományuk számára szükséges takarmányt, akkor “tömeges állatkivágások jönnek, és húshiány lesz”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik