(Fotó: MTI)
Mint megírtuk, Matolcsy György pénteki – a béremelés elhalasztásáról szóló – bejelentése nyomán egyre nő annak az esélye, hogy a magyar pedagógusok az érdekérvényesítés legdrasztikusabb módjával, a sztrájkkal is éljenek. A szakszervezetek a köznevelési törvény végrehajtásának előkészítetlensége, az államosítással kapcsolatos információhiány, a tanárok munkaidejének új szabályozása és az azzal szerintük automatikusan járó elbocsátások miatt már az új Orbán-csomag bejelentése előtt is azt követelték, hogy parlamenti nyílt napon tárgyalják át mindezeket, illetve, hogy állítsanak fel közoktatásügyben egy vizsgálóbizottságot.
A sztrájk lehetősége eddig csak óvatosan vetődött fel. Két hete Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak még azt mondta, nem terveznek hasonló megmozdulást, hiszen várják a 2013. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő pedagógus-életpályamodellt, amely magasabb kereseteket ígér. Úgy fogalmazott: „Várjuk az emelést, és sajnálattal tudomásul vesszük a többit.” Azt azonban már akkor is hozzátette, hogy csepegtetve szembesülnek majd a közoktatás átgondolatlan átszervezésének hatásaival, s „előfordulhat, hogy a hazai pedagógusok is elvesztik a türelmüket egy ponton”.
A helyzet azóta megváltozott. A várt béremelés – a legjobb esetben is – csúszik. Az ágazati szakszervezetek összehívták a sztrájkbizottságot. Hoffmann Rózsa pedig bejelentette: jövő héten egyeztet a szakszervezetekkel.
Mit tehetnek a pedagógusok sztrájk idején?
Északi szomszédunknál nemrég tartottak országos pedagógussztrájkot, s ott az adott napra bezárták szinte az összes iskolát, így a szülőknek maguknak kellett megoldani a gyermekfelügyeletet. A szlovák példát azonban Magyarországon nem biztos, hogy lehetséges lemásolni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos magyar sztrájktörvény a közszolgáltatóknál feltételekhez köti a sztrájkjog gyakorlását: kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni. A törvényből viszont nem olvasható ki, hogy mindez a pedagógusokra is érvényes-e – magyarázta Mendrey László. A PDSZ szerint nem, a PSZ szerint viszont igen. Így Mendrey szerint nehéz összehangolt, iskolabezárásokkal is járó sztrájkot megszervezni Magyarországon. Nyilván a sztrájkbizottság egyik legfontosabb feladata lesz e kérdés tisztázása. A pedagógusok azért sincsenek könnyű helyzetben, mert figyelniük kell arra, hogy ne hangolják maguk ellen a társadalom jelentős részét, főképp a szülőket.
Hivatásszeretet és érdekek
Mendrey arra is emlékeztetett – igaz, még a Matolcsy-bejelentés előtt -, hogy a magyar pedagógusok hivatásszeretetből és lelkiismereti okokból is ódzkodnak a sztrájktól, hiszen ők a gyermekek érdekeit nézik elsősorban. Ezt a mindenkori politika ki is használja. Mendrey ugyanakkor hozzátette, ez róka fogta csuka, hiszen ha nem lép fel a pedagógustársadalom a helyzete javítása érdekében, az egyre rosszabb lesz, s végül mindez a gyerekekre áramlik vissza.
Ha végül a sztrájkbizottság azt olvassa ki a jogszabályokból, hogy a pedagógusokra is érvényes az elégséges szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége, akkor az gyermekfelügyeletet jelent. Azaz nem lehet lakatot tenni az iskolákra. Sztrájk idején ugyanúgy benn vannak az iskolában a gyerekek, akikre a tanároknak kell vigyázni. Legfeljebb nem lenne matekóra.
Egy ilyen sztrájk üzenete viszont nem biztos, hogy elég „nagyot ütne”, egy lenne a tiltakozó akciók közül, ráadásul egy tanárnak nincs annál rosszabb, mint ha ott vannak a gyerekek a teremben, de nem kell órát tartani nekik. Ha viszont bezárjék az iskolákat, akkor több mint egymillió gyerek felügyeletét kellene megoldaniuk a szülőknek, munkaidőben. Ezzel gyakorlatilag megbénulna az ország.
