A felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy – bár a rövidítése megmarad FSZ-nek – a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést – emlékezetett Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár keddi sajtótájékoztatóján. A jövőben a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát – fűzte hozzá.
A mai rendszerben számos cég, kft, szakiskola is indított felsőfokú szakképzést, ez tehát megszűnik, mint ahogy az is megszűnik, hogy a képzés végén OKJ-s (Országos Képzési jegyzékben szereplő) szakmát kapjon a diák. Az új rendszerben ehelyett felsőfokú oklevelet szereznek a végzettek, ami nem azonos a felsőfokú diplomával. Az új rendszer bírálói éppen azt tartják a legnagyobb veszélynek, hogy az oklevelet mennyire fogja elismerni majd a munkaerőpiac.
| Nem diploma, de felsőfokú képzés |
| „Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.” Nemzeti felsőoktatási törvény, 15. § (2) |
A krediteket beszámolják
Hoffmann Rózsa kiemelte azt is, hogy felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő tanévtől, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is (ezáltal a továbblépésre a felsőoktatás felé), és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által regisztrált vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást, azaz a felsőoktatás intézmény „helyezi el” a diákokat a cégeknél.
Újdonság az is, hogy mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén. Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is az ott megszokott, államilag támogatott ösztöndíjas (tandíjmentes), részösztöndíjas (féltandíjas) és önköltséges (tandíjas) helyek állnak rendelkezésre. Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban résztvevők 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, nálunk ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.
Mellékhatás
Az új rendszernek van egy nem titkolt „mellékhatása” is: az uniós statisztikákban az FSZ beszámít a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányába, így – annak ellenére, hogy jelentősen szűkül a magyar felsőoktatás – mégis teljesíthető lesz az ország EU 2020 stratégiához tett vállalása, amely szerint a 30-34 éves népességen belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát a mai mintegy 25 százalékról 30,3 százalékra növeljük.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy következő lépésként az intézmények a képzések nyilvántartásba vételére benyújtják majd a kérelmeket. Ezeket az akkreditációs bizottsággal együttműködve rövid idő alatt áttekintik, hogy a felvételi tájékoztatóban, illetve legkésőbb annak kiegészítésében már minden információ rendelkezésre álljon. 2013-ban már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni – jelezte.
Szoros együttműködés
Parragh László, a MKIK elnöke kiemelte: nagyon szoros együttműködés alakult ki a kormány és a gazdaság között, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő képzési tartalmak, anyagok jelenjenek meg. „Társtettesi viszony alakult ki” – fogalmazott, rámutatva a saját felelősségükre is az átalakítások során. Megjegyezte, azt látják, hogy a gazdaság és a képzés összehangolása „nagyon erőteljesen zajlik”, és fontosnak tartják, hogy a szakképzésben a kamarai felügyelet megjelent. Az eddigi felsőfokú szakképzést elutasította a gazdasági szereplők, vállalkozások nagy része, és azt várja, hogy gazdaságközelivé alakítsák át – mondta.
Kitért arra is: fel kell oldani a technikus kifejezés és a felsőfokú szakképzettség közötti ellentmondást, sok helyen ugyanis nem tudják azt sem, pontosan milyen munkakörre teszik alkalmassá a dolgozókat, milyen képzési tartalom áll mögötte.
