A konfliktus előzményeiről szólva az összegyűltek az MTI munkatársának azt mondták: az utóbbi időben megszaporodott – szerintük romák által elkövetett – lopások miatt kérték az Új Magyar Gárda segítségét. Állításuk szerint szombat este “rendfenntartó sétára” indultak a Kékkő utca térségében, amikor mintegy 80, kerti szerszámokkal, kardokkal és egyéb szúró-, illetve vágóeszközzel felfegyverkezett roma rontott rá a 15-20 “járőrözőre”.
Hétfő hajnalban tíz roma szervezet közös állásfoglalásban ítélte el a Cegléden kialakult helyzetet. Azt írták: a cigány családok egy része rokonaihoz menekült és retteg. A cigány szervezetek képviselői feljelentést tettek apartheid bűncselekmény elkövetése miatt. Arra kérik a cigányokat, hogy “minden körülmények között őrizzék meg higgadtságukat és nyugalmukat, ne engedjenek a provokációnak”.
A rendőrség tájékoztatása szerint szombat este érkezett bejelentés, hogy egy 20-30 fős csoport Cegléd belterületén hangoskodással, félelemkeltő módon zavarja a helyiek nyugalmát. A rendőrök nem találták a helyszínen a bejelentésekben szereplő csoport tagjait. Az eset kapcsán csoportos garázdaság miatt indított eljárást ismeretlen tettesek ellen. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint továbbra is jelentős rendőri jelenlétre kell számítani a városban, ezt tapasztalta a hétfőn helyszínen az MTI tudósítója is.
Földi László (Fidesz-KDNP) polgármester hétfőn azt mondta: körülbelül három hete elterjedt egy hír, miszerint ő negyven roma családot akar beköltöztetni a vegyes lakosságú külvárosba. Ezt az álinformációt fújhatták fel egyesek, de az is lehet, hogy a magyar-roma összefogást jelképező, a Szűcs-telepen felavatott pihenőpark, illetve az ott felállított kereszt “csípi” egyesek szemét. A településvezető szerint “nem akkora a gond Cegléden, mint amekkorára felfújták”. Hangsúlyozta: a kifogásolható életvitelt folytató városlakókat csakis a jogszabályok betartásával lehet a helyes útra terelni.
Kunhalmi Ágnes és Teleki László, az MSZP elnökségi tagjai közös közleményükben elfogadhatatlannak nevezték a Cegléden történteket. Kiemelték: pártjuk elítéli a szélsőjobbos csoportoknak a város külterületi utcáiban való félelemkeltő megjelenését. “Elítéljük és elutasítjuk azt a szélsőséges szándékot, amely megbélyegezni, kirekeszteni, eltüntetni akarja a magyar cigányságot, hazánk legnagyobb kisebbségét” – írták. Szerintük a “szélsőjobbosok akciózása”, félelemkeltő gyűlölködése nemcsak a gyűlölet aktuális célpontjait sérti, hanem minden magyar állampolgárt. Hozzátették: a gyűlöletkeltés megakadályozása, legyőzése minden magyar ember közös érdeke.
A Jobbik ugyanakkor köszönetét fejezte ki – ahogy fogalmaztak – a ceglédi összefogásért. Szerintük ismét “bebizonyosodott, hogy nem csak a cigánybűnözők által elkövetett kiemelt bűncselekmények, a gyilkosságok, a rablások, a nők sérelmére elkövetett szexuális támadások képesek a közbiztonság védelme érdekében egy táborban egyesíteni a különböző nemzeti szervezeteket, hanem a hétköznapokban tömegesen elkövetett, a magyarság életét mind gyakrabban ellehetetlenítő bűncselekmények is”. Hozzátették: ha a rendőrség nem képes eleget tenni a feladatának, akkor a magyarság önvédelmi szerveződései a társadalom természetes immunreakciójaként hathatós választ fognak adni a bűnözés kihívásaira.
Az LMP elítélő közleményt adott ki, Csiba Katalin szóvivő és Szabó Tímea, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának alelnöke azt írták: pártjuk választ vár Pintér Sándor belügyminisztertől arra, “meddig kívánja még tehetetlenül szemlélni, hogy önjelölt félkatonai szervezetek megfélemlítő demonstrációkat tartanak vidéken”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rend fenntartása, valamint a bűncselekmények felderítése és megelőzése kizárólag a rendőrség feladata, nem pedig pártoké vagy a mellettük egyenruhában masírozó szervezeteké.
A Demokratikus Koalíció felszólította a miniszterelnököt, hogy emelje fel szavát a cigányellenes gyűlölködéssel, a szélsőjobboldali zavarkeltéssel, “az egyre erősödő újfasiszta eszmékkel szemben”. Közleményükben azt írták: a párt határozottan és mély megvetéssel ítéli el, hogy “ma ebben az országban, egy parlamenti párt támogatásával nyílt, leplezetlen és szervezett gyűlöletkeltés folyik roma honfitársaink ellen”.
A Pest Megyei Roma Szervezet aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, mint írták, meggyőződésük, hogy illegitim szervezetek a társadalmi békés egymás mellett élés felszámolására törekszenek, azok az anarchiát önmaguk politikai tőkéjük kovácsolására igyekeznek fordítani.
