A munka 80 százalékát igen szigorú próbarendben Budapesten akarja elvégezni Alföldi Róbert. Hétfőn elmondta, Szegeden is lesz idejük, de ott már a részletek aprólékos kidolgozásával akar foglalkozni – a kánikula miatt valószínűleg embertelenül nehéz körülmények között.
Alföldi Róbert felidézte: a szintén általa rendezett 2005-ös Csárdáskirálynőről évek múltán is sokat beszéltek. “Kemény, de élvezetes meló volt” – jegyezte meg. “A táncosoktól azt kértem, olvassák el a szöveget, mert nem véletlenül tartottunk válogatást Kovács Gerzson Péter koreográfussal. Személyiségeket választottunk, mert a tánckar tagjai aktív részesei lesznek az előadásnak, a megszokottnál több feladatot bízunk rájuk, akárcsak az énekkari művészekre” – fejtette ki a rendező.
Kitért arra, hogy már a Mágnás Miska nyitánya alatt is lesz játék, méghozzá “őrületes forgatag“: az első felvonás ajtók sora előtt és egy hatalmas konyhaasztal körül játszódik Menczel Róbert díszletei között. Szolgák hada sürög-forog, reggel van, hozzák a tyúkokat és egyéb jószágokat, készülnek az esti bálra. A rendező a “dolgozók” rétegezettségét, a rangosabb belső személyzet és a konyhai cselédség közötti különbséget is érzékelteti.
Alföldi Róbert a darab alaphelyzetéről elmondta: vannak, akik azt gondolják magukról, születésükből és a történelmi hagyományokból adódóan különbek, mint a többiek. “Ilyen Korláth gróf és hitvese, akik számára nagy bonyodalmat okoz, hogy leányuk, Rolla összeszerelmesedik egy egyszerű emberrel, egy rang nélküli szakemberrel.”
“Nem nyögvenyelősen, főként nem aktuálpolitizálva, de mégiscsak kikacsintva a mára az előadás arról szól, hogy némelyek kinek-minek szeretnének látszani; megfricskázva a műfajt és a történelmi múlt – például Horthy – iránt éledő álságos nosztalgiát” – jelentette ki a rendező.
Az operettben Füzér Anni jelmezei idézik a két világháború között viselt, a történelmi hűséghez vajmi kevéssé, inkább a divathoz kötődő díszmagyarjait, a rókavadász öltözetet, de a tipikus cselédruhákat is. A Mágnás Miska Alföldi véleménye szerint sokkal kevésbé “operettes“, mint a Csárdáskirálynő, több benne a prózai szöveg, a klasszikus operett és a zenés színjáték mezsgyéjén egyensúlyoz, bár a hagyományos operett szerepköröket megtartja.
A nagymamát, özvegy Korláth grófnét Molnár Piroska, Korláth grófot Hirtling István, feleségét Náray Erika alakítja, leányuk Rolla grófnő – a primadonna – Rácz Rita lesz. Técsey Pixi grófot László Zsolt, Récsey Mixi grófot Znamenák István játssza.
A bariton szerepkörből tenorra váltó Haja Zsolt a hősszerelmest, Baracs mérnököt formálja meg, Marcsa mosogatólány szerepét Radnay Csilla kapta, Miskát, a “vazsmegyei” lovászgyereket Stohl András kelti életre, Leopold, az inas libériáját Szatyory Dávid veszi fel. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Silló István vezényli.
