Jogalkotási javaslatokkal Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a jászapáti iskolában tapasztalt szegregáció miatt Szabó Máté – tájékoztatta az ombudsman hivatala kedden az MTI-t.
“Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesíthetősége érdekében jogalkotási javaslatokkal az oktatásért felelős miniszterhez fordult” – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Szabó Máté az iskola jogellenes működésével kapcsolatban a megyei kormányhivatal vizsgálatát is kérte.
A közlés szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, közöttük a tanulók egyre nagyobb hányadát jelentő cigány származású gyermekek többségét Jászapátiban “magatartászavarra” hivatkozva elkülönítik a többiektől. A településen az iskolák összevonása előtt is elkülönítve tanították a tanulók egy részét.
Az ombudsman vizsgálati jelentésében azt írta, hogy az önkormányzat 2007-ben hivatalosan azért vonta össze két iskoláját, hogy a “magatartászavaros” gyermekek elkülöníthetőkké váljanak, és így a “tanulni vágyó” gyermekek számára jobb feltételeket biztosíthassanak. Háromszintű képzési szerkezetet hoztak létre, amelyben a gyerekeket “magatartásuk” alapján sorolták az “egyéni haladású”, az “esélyteremtő” és az “általános” tagozat egyes osztályaiba, miközben a “magatartászavaros” tanulókat – más iskolaépületbe helyezve – a többiektől térben, fizikailag is elkülönítették – olvasható a közleményben.
Az ombudsmani jelentés szerint azonban az intézmény pedagógiai programja és egyéb iratok elemzésével kimutatható, hogy valójában az iskola “elcigányosodását” akarták megállítani az intézmény-összevonással, valamint a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatainak háromszintű osztályrendszerben való ellátásával. A térbeli elkülönítéssel pedig az akarták elérni, hogy a “magatartászavarosnak” minősített tanulók a tanórák közötti szünetekben se találkozhassanak a többi gyermekkel. Az intézményfenntartó önkormányzat a sajátos osztályba soroláson és a telephelyek közötti speciális munkamegosztáson alapuló rendszer létrehozásával azt is meg akarta előzni, hogy a gyermekeik fejlődési lehetőségeit szem előtt tartó szülők a két intézményből a tanulókat a továbbiakban is elvigyék más települések iskoláiba.
Az iskola gyakorlatában az esélyteremtő osztályok a tananyagot lassúbb tempóban sajátítják el, a súlyponti tantárgyakat – a magyart és a matematikát – az általános osztályokhoz képest kisebb, a készségtárgyakat nagyobb óraszámban tanulják.
A tagozatok elvileg átjárhatók, valójában azonban az esélyteremtőnek nevezett osztályokban tanulóknak legalább a fele nem kapott igazi esélyt arra, hogy “normál” osztályban, azonos tantárgyi struktúrát tanulva, azonos minőségű, színvonalú oktatáshoz jusson. Az átjárhatóság a gyakorlatban egyébként is a szegregáció lényegét nem érintő változást jelent: az átjárás iránya az esélyteremtő “cigányosztályból” az általános tagozatos “cigányosztály” felé mutat – áll a közleményben.
Az ombudsmani jelentés megállapította, hogy “ez az osztályba sorolási rendszer céljában is, eredményében is visszás, jogellenes elkülönítésnek, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, sérti az azonos minőségű oktatáshoz való jogot”.
