Profibb, sőt, akár brutálisabb elkövetők válhatnak azokból a fiatalokból, akiket elzárásra ítélnek a bíróságok – ezt mondta megkeresésünkre Bilkei Pál kriminálpszichológus, annak kapcsán, hogy vasárnap harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték azt a négy fiatalt, akik múlt héten rátámadtak egy buliból hazatartó 16 éves fiúra az egyik metró aluljáróban, és elvették a zenelejátszóját.
A szakember szerint gyakori, hogy a fiatalok a rácsok mögött csak tanulnak a „rutinosabb”, idősebb fogvatartottaktól, és ha kijönnek, profi bűnözők lesznek. „A többiek megtanítják őket bent, hogyan lehet bűncselekményeket megúszni. Mit kell tenniük azért, hogy legközelebb ne bukjanak le. Mondhatni, egyfajta „bűnöző tanfolyamon” vesznek részt. Majd kijönnek a börtönből, és az osztálytársaknak, barátoknak büszkén újságolják: „erős, vagyok, hiszen én már ezt is megjártam” – magyarázta Bilkei, aki emellett legalább ennyire súlyos következménynek tartja azt az „irdatlan nagy traumát”, amin az elzárt fiatalok keresztülmennek a rácsok mögött.
Azt sem tudják, mit csinálnak?
Magyarországon ritka, hogy fiatalkorúakat előzetes letartóztatásba helyezzenek. Az ügyészség szerint viszont a tettükért kiszabható súlyos ítélet miatt nem lehetett őket szabadlábon hagyni. A támadók közül állítólag többen sírva fakadtak az ítélethirdetéskor. Azt mondták, nem gondolták, hogy tettüknek ilyen súlyos következménye lesz.
A kriminálpszichológus szerint ez egyáltalán nem meglepő. Sok esetben ugyanis a fiatalkorúak nincsenek tudatában annak, mit csinálnak, nem szembesülnek a lebukás veszélyével, és a bűncselekmények jogi következményeit sem ismerik.
Sok volt már a rovásukon
Pedig az „aluljárós” csoportnak nem a mostani volt az első rendőrségi ügye. A többi közt lopás, verekedés, rablás miatt mindannyian voltak már büntetve korábban. A bíróság ezt is figyelembe vette, amikor meghozta az elkövetők hozzátartozói által példátlanul szigorúnak tartott döntését. Hármukat – mivel nem múltak még el 18 évesek – javítóintézetbe viszik, a felnőtt korú viszont börtönbe kerül. A 15-17 éves fiúk, ha a támadásért elítélik őket, öt és tíz év közötti börtönt kaphatnak. Az előzetes letartóztatás ellen mind a négy gyanúsított fellebbezett.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Bilkei Pál szerint a szülőknek van óriási szerepük abban, hogy a gyerekük lássa, milyen sérelmet okoztak, és hogy milyen módon tudnák később elkerülni a hasonló bűncselekményeket. „A szülőket kellene börtönbe küldeni. Ez ugyanis az ő hibájuk. Nem mutatták meg a gyereküknek azt a viselkedési mintát, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy ne kövessenek el bűncselekményeket. Éppen ezért a rácsok helyett sokkal fontosabb lenne a nevelés, és az, hogy foglalkozzanak velük. Ezeknek a kamaszoknak pszichológusok egyéni vagy csoportos terápiájára lenne szükségük valamelyik szociális javító és nevelő intézetben” – tette hozzá.
Statisztikai adatok szerint a korábban elzárásra ítélt fiatalok körülbelül 25-30 százaléka egy bizonyos idő elteltével újra a rácsok mögött találja magát.
Az ombudsman és az UNICEF is aggódik
A fiatalkorúak bebörtönzését – a többi közt – Szabó Máté ombudsman és az UNICEF is bírálja. Szerintük sem jó módszer minden esetben az elzárás. Félő ugyanis, hogy az elkövetők szabadulásuk után nem tudnak majd visszailleszkedni a társadalomba.
Az ombudsman tavaly novemberben – három hónappal az után, hogy az Országgyűlés törölte a szabálysértési törvényből azokat a passzusokat, amelyek fiatalkorúak esetében tiltották az elzárás kiszabását – azt állapította meg, hogy a gyermekek gondoskodáshoz és védelemhez, valamint személyes szabadsághoz való jogával ellentétes a szabálysértési törvény rendelkezése.
Szabó Máté indítványában részletesen kifejti, hogy a törvényalkotó által bevezetett és az új szabálysértési törvényben is fenntartott koncepció nem egyeztethető össze sem az alaptörvénynek a gyermekek jogai védelméről szóló rendelkezéseivel, sem pedig Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és sérti a Gyermekjogi Egyezmény több cikkét.
Az ombudsman ismételten felhívta a figyelmet, hogy a 18 évnél fiatalabb személyek szabálysértési eljárásában a rövid időtartamú szabadságelvonás alkalmazása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az érintett alapjogait.
Az UNICEF Magyar Bizottság szakértői szerint hiányzik a büntetőrendszerből, hogy tudatosítsák a fiatalokban, mit követtek el, és hogy mekkora fájdalmat vagy kárt okoztak. „Alapvető, hogy akit bíróság elé állítunk, az fel tudja fogni, hogy miért is áll ott, értse hogy miért gondolják a többiek (felnőttek) azt, hogy ez nem helyes és tanuljon abból a visszajelzésből amit kap. Fontos hangsúlyozni, a gyermekekre irányuló büntetőpolitika alapköve a megelőzés és hogy nem képzelhető el hatékony büntető igazságszolgáltatás gyermekvédelem, szociális gondoskodás, családsegítés, a gyermekjogok érvényesítése nélkül” – írja a szervezet a büntetőjogi felelősségre vonásról szóló állásfoglalásában.
„A büntetőeljárás eredményeként nem lehet olyan szankciót alkalmazni, ami ellehetetleníti a gyermek tanulását, elszakítja kortársaitól, hátrányban hozza a munkaerőpiacon és így élethossziglan nehezített, kiszolgáltatott helyzetet eredményez. Felelősségvállalásra, jóvátételre és megbékélésre van szükség. Egymás és a jog tiszteletére. Ez a jövő. Nem pedig a szürke hamukereszt a homlokon és a szobafogság” – teszik hozzá.
Egészségesen a börtönben?
Tóth Tamás, a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének igazgatója szerint bár sokan azt feltételezik, hogy a börtön inkább továbbképzést ad a bűnözésből, az egyéni foglalkoztatás, rendszerességre szoktatás hatásos megoldás. Az MR1 Kossuth Rádió egyik korábbi, Napközben című adásában a megkérdezett fogvatartottak többsége azt mondta, megbánta tettét, derűlátóbb lett, szeretne továbbtanulni és szakmát szerezni.
Tökölön a négy év előtti kettő helyett immár három pszichológus dolgozik az egyre terjedő agresszivitásból, illetőleg a kábítószer-fogyasztásból adódó mentálhigiénés problémák orvoslásán. Ugyanakkor viszont több lett a fogvatartott – és ezeknek a pszichológusoknak kell ellátniuk az intézet szomszédságában lévő Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában ápoltakat és a börtön alkalmazottait is. A pszichológusok hiánya közvetlenül veszélyezteti a fiatalkorú fogvatartottak lelki egészséghez való jogát – állapította meg az ombudsman.
Gyakoriak még a higiéniai problémák, a tisztálkodás szükségességére sokszor fel kell hívni a fiatal fogvatartottak figyelmét. Pedig a lehetőség most már adott: a biztos az előző vizsgálathoz képest előrelépésként értékelte, hogy az intézet ma már minden fiatalkorú fogvatartott számára biztosítja a napi fürdést.
Tökölön külön zárkákban helyezik el a nemdohányzó és a dohányzó fogvatartottakat. Az ombudsman ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben nem engedhető meg dohányzó zárka kialakítása. A fogvatartottak jelentős hányada fiatalabb 18 évnél, márpedig nekik tilos dohányterméket eladni, illetve őket azzal kiszolgálni. Ráadásul a zárkák kis légtere miatt a dohányzás káros hatásai megtöbbszöröződnek. Ez pedig sérti a gyermekek védelemhez és egészséghez való jogát.
