Az Amnesty International 2011-ről szóló jelentése szerint a tavalyi év általában a tiltakozás éve volt. A nemzetközi szervezet magyarországi képviselete által készített riport szerint legalább 91 országban korlátozták 2011-ben a véleménynyilvánítás szabadságát.
A romák helyzete nem sokat javult
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés az Alaptörvény diszkriminatív, az emberi jogokat gyakorlatban korlátozó elemeit emeli ki. Az új Alaptörvénynek a magzati élet védelmével és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel (szabadon bocsátás esélye nélkül) foglalkozik, valamint hiányolja az életkor, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapú diszkrimináció tilalmát a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó cikkelyből.
Javasolják a kormánynak, hogy erősítse meg a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályokat, készítsen akciótervet a rasszista támadások elleni fellépéshez. Rasszista bűncselekmények között a 2008-2009-ben zajlott romagyilkosságok szerepelnek, a romákkal szembeni diszkrimináció kapcsán a tavaly Gyöngyöspatán történteket említik. “A romákat érő diszkrimináció az élet szinte minden fontos területén jelen van, az egyik legsúlyosabb formája azonban az, mikor az etnikai hovatartozásukból fakadó előítélet miatt válnak erőszakos bűncselekmények célpontjaivá”. Pozitívumként, bár meglehetősen semleges szóhasználattal említi a jelentés, hogy a Btk. büntethetővé tette a garázda jellegű – kihívóan közösség-ellenes, és riadalmat keltő – magatartást a nemzeti, etnikai, faji, és vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz való tartozása vagy vélt tartozása miatt. Megemlíti továbbá azt is, hogy a módosítás bűncselekménynek minősítette a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezését is (Lex Gyöngyöspata).
A kormányfüggő Médiatanács aggályos
Az AI foglalkozik a hajléktalanok ügyével is, kifogásolják a közterületen folytatott életvitelszerű tartózkodás büntetését és az elkövető hajléktalanok letartóztatását. Szerepel a jelentésben a szólásszabadsághoz és véleménynyilvánításhoz való jog csorbulása is. Idézik az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosát, az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottját, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és emberi jogi civil szervezetek aggodalmait és javaslatait a médiatörvénnyel és a Médiahatóság kormányzati függőségével kapcsolatban. A szervezet szerint a jelenlegi médiaszabályozás a módosítás után is “elvezethet a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozásához”, valamint az öncenzúra veszélyéről is beszámolnak.
A vallásszabadság a vallásügyi törvény megszavazását követően sérült a szervezet szerint, mert az egyházak köréből kizárt számos egyházat, kiemelik a muszlimokat és a metodistákat. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek helyzetével kapcsolatban a Pride felvonulás előzetes rendőrségi tiltását említik, valamint az ellenük történt gyűlöletkeltést.
2006 és a jövő
A rendőrség és a biztonsági erők hozzáállásával kapcsolatban a 2006-os rendőri fellépést hozzák fel. „Előfordult, hogy a rendőrség gumilövedékeket, vízágyút és könnygázt vetett be megkülönböztetés és figyelmeztetés nélkül mindenki ellen” – áll a jelentésben. A jelentés szerint 2006-ban a rendőrtisztek „a beszámolók szerint” túlzott erőszakot alkalmaztak a békés demonstrációkon, amelyek később erőszakossá váltak.
A jelentés konklúziója Magyarország számára, hogy “bármiféle fejlődés csak jogbiztonsággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával lehetséges, amelyhez elengedhetetlen a hátrányos megkülönböztetés és a korrupció felszámolása, illetve a felelősségre vonás elmaradásának orvoslása”.
A jelentés azzal kapcsolatban, hogy romlott-e a helyzet az emberi jogok tekintetében egy év alatt, nem ad egyértelmű választ, de míg egy éve a nemzetközi szervezet éves jelentésében másfél oldalt tett ki a Magyarországra vonatkozó fejezet, most kétszer ennyit. Jelentősen nőtt a társadalom elégedetlensége, sorozatosak voltak a nagy tömegeket megmozgató tiltakozások, amelyeket olyan jogszabályi vagy intézményi változások váltották ki, amelyek leértékelték az emberi jogokat. Az AI tavaly kirívó jogsértéseket nem, inkább rendszerszintű problémákat állapított meg. Azokról viszont még nem tudható, milyen visszaélésekre adnak lehetőséget a jövőben.
